fbpx

Műkollégák vagy kollaboráció? – kis coworking körkép Budapestről

2020.02.13.

coworking

Tartalommarketingesként dolgoztam már szabadúszó és mindenféle munkatársi viszonylatban is. Tanácsadóként („content design” workshop, edzésterv összerakás, stratégia-tervezés, ötletelés, tartalomfejlesztés, stb.) vagy ügyfelem tereiben dolgozunk együtt, vagy kellemes-csendes kávézóban, coworking irodában – ahogy a világ szabadúszóinak milliói teszik.

Nagyon vártam a Nagy Coworking Tesztet, miközben készültem az „életmódváltásra” és hatalmas lendülettel fedezem fel Budapest vibráló közösségiiroda-kultúráját. Mesélek az eddigi tapasztalatokról! 🙂

1. Kaptár – ahogy a méhcsalád

Azért elsőként írok a Kaptár közösségi irodáról, mert az egyik első hazai coworking tér – ekként pedig a szcéna erőteljes formálója. Díjakat is nyertek már, egy csomót, de ami igazán tetszik bennük, hogy szívügyük, ennek megfelelően komolyan veszik a közösségépítést, és a coworking otthon-dolgozáshoz képesti hozzáadott értékét. Szerdánként közösségi ebédet tartanak (fincsi volt, még kicsit késve is:), pénteken masszőr jön (úúú, de jól esett), jogászhoz is bejelentkezhettem volna (az szerencsére akad a családban:), és a specialty kávé értő elkészítését több kaptárlakótól is megtanultam, mert kellett az update… 🙂 Ide visszajárok!

A Kaptár nagyon adja a „műkollégák” fícsört emberanyagban is: olyan arcokkal ücsörögtem együtt a próbahetemen, akikkel bármikor bármilyen projektben lehetünk egymás következő kiegészítései, bármikor belefuthatunk egy közös „buliba”.

(Képen jobbra fent, a „fejem feletti polc”, részlet.)

2. Baobab – azaz „Adansonia digitata”

Talán az egyik legújabb közösségi iroda, a budai Baobab számomra nagyon kedvelt niche-t, a zöld iroda koncepciót választotta. Illetve valszeg nem választották, hanem belenőttek, ahogy a térbe a növényeik: a tulajdonos-üzemeltető az Ázsiából, Afrikából és halódó, poros budapest-alvégi sarkokból mentett egzotikus növényeit boldogan mutogatja a hozzá hasonlóan zöldimádó vendégeknek. És van kert! Tavasszal épül a fára a lomb-iroda! Be lehet szállni gazolni, ha indul a veteményes! És van kutya! Próbanapomon rögtön három kutyával haverkodtam össze, egyikük Mango (képen balra lent) az iroda egyik fénypontja.

Itt is kaptam egy nagyszerű „műkollégát”, negyed óra kincset ért vele: egy francia designer srác ránézett a weboldalra, amin épp dolgoztam, és csak úgy visszakézből mondott három olyat, hogy rögtön be tudtam építeni a redesign-ba, hálásan merci ezúton is.

3. Urbanfood – városi is, kaja is

Szintén budai, ezért nekem kényelmesen elérhető a magát coworking fölé pozicionáló Urbanfood. Ingyen kínálja a kávét és harapnivalót ha irodahasználati óradíjat fizetsz, ami persze nem túl olcsó – viszont aki rendezvényhelyszínt keres, vagy rendezvényéhez extra-finom szendvicseket, annak érdemes ide jönnie, vagy innen rendelnie.
Náluk egy dolgot nem értek csak, hogy ha olyan klasszul néz ki a hely, mint ahogy kinéz (képen középen lent), miért stockfotókkal operál a weboldal.

4. Fabrik – művészi-inspiratív

Vicces, mert a Fabrik egy specialty kávézó, és úgy kerültem oda, hogy meghirdették, az emeleti munkaállomásokon szeretettel látják a dolgozó népet díjmentes coworkingezésre. Megnéztem, tetszett, és naná hogy megkóstoltam a különleges kávéjukat (jummi sajttortával), naná, hogy ízlett! Makramé-workshopok, kiállítások, tudásmegosztás, networking, és minden jó, ami egy valódi közösségi térben izgalmas lehet, plusz egy nagyon kedves („karrierváltó”) tulajdonos, aki örömmel kapcsolódik új vendégek mindenféle ötleteihez… 🙂 Ide is jövök még, szeretem!

 

+1: Kávézók

Sokat dolgozom kávézókban is, de ez igazából nem plusz 1, hanem mínusz egy a közösségi irodák listájához. Pár dolog, hogy mi mindentől lehet kevésbé produktív kávázóban dolgozni, azaz milyen hozzáadott értékek hiányoznak egy közösségi irodához képest:

  • zene: gyakran energizál, de néha egyszercsak már túl sok, annyi ráhatásod van, hogy ízlésednek megfelelő kávézót választasz, de ez se mindig működik
  • környező beszélgetés: zenéhez hasonlóan, jó tud lenni ha van körülötted némi zsizsgés (főleg az otthon-dolgozáshoz képest), de egy „hirtelen eltelő” idő után, főleg ha elkezd megtelni a hely, túlzsizseg
  • „műkollégák” hiánya: ezzel a gyűjtőnévvel illette egy (korombeli:) boomer azokat a coworking-társakat, akiket egy közösségi iroda „szolgáltatásként nyújt”, és engem nekik – a kávézókban is találsz ismerősöket, sőt akár szerezhetsz is ilyeneket, de sokkal nehezebben, kisebb valószínűséggel alakulnak ki valóban munkádat támogató kapcsolódások.

gyertan balázsItt is van kivétel (tehát szinte bevétel megint a coworking-be:), a Madal Cafét azért imádom, mert bár kávézó, de annyira szabadúszóbarát, hogy még röp-workshopolásra is alkalmas – ld. jobb alsó kép, Gyertyán Balázs bűvésszel (és segédjével, Lupinnal) varázsolunk épp.

+1 kivétel: a kert

Balra fent látod az egyik kedvenc gyönyörű kert-irodám látványát. Persze, meg kell szokni, mert a híres, utazós digitális nomádok is tapasztalatból tudják: tűző napfényben tengerparti fílingezés, vagy valódi dolgozás között választani kell. De könnyen szokható a szabadban dolgozás, ha megfelelő körülményeket teremtünk hozzá, igazából nagyon könnyen… 🙂 Az agy oxigénellátásával, a friss gondolatokkal és a nyugalommal, ami a kreatív, tervezős gondolkodáshoz kell, nincs itt semmi gond.

És a saját válaszom a címben feltett a kérdésre? Szerintem aki szeret emberekkel körülvéve dolgozni, annak egy klasszikus munkahelyi környezet (igazi kollégákkal) vagy egy coworking iroda (átmeneti munka-társakkal) ugyanúgy lehet inspiráló, és kapcsolódhat itt is vagy ott is. Aki kevésbé ember-függő, az vagy teljesen, vagy megosztott időben válassza a home office előnyeit (és hátrányait) melyekből szintén van szakajtónyi. Szerintem. Szerinted? 🙂

 

Kedvet kaptál a közösségi terek felfedezéséhez? Akkor találkozzunk, és legyen ezek egyike az első content coaching beszélgetésünk helyszíne! 🙂

Oszd meg ismerőseiddel is!

Hasonló bejegyzések

1gondolat: hadd tudja a jobb kéz, mit akar a bal

1gondolat: hadd tudja a jobb kéz, mit akar a bal

Mindig is visszatetszőnek tartottam a "humán vagy reál" típusú megkülönböztetést, "kreatív" és "számolós" készségek mesterséges szétválasztását, a határ leegyszerűsítő voltát. Persze a sematikus ábrák nagyon kifejezőek tudnak lenni. Tudjátok, amikor a jobb agyfélteke...

bővebben
1gondolat: a Benetton-kontent

1gondolat: a Benetton-kontent

A Nyitottak vagyunk mozgalom alapítói szerint „nyitottnak lenni nem csak helyes, hanem meg is éri.Vállalkozóként, tartalommarketingesként van felelősségünk egy olyan társadalom ábrázolásában, amilyet látni szeretnénk? Van lehetőségünk? Van „kedvünk”? Célunk? Inspirál? Szoktad?

bővebben
1gondolat: miért intim műfaj a tartalommarketing?

1gondolat: miért intim műfaj a tartalommarketing?

Te és a tollad (klaviatúrád) egy magányos éjszakai órán, az olvasólámpa bűvkörében...? Nem, azért a tartalommarketing nem színtiszta költészet, mégis érezzük a rokonságot (erről szólt az első 1gondolat is). A címben felvetett kérdés állítást tartalmaz. Intim műfaj...

bővebben