fbpx

A király pár, és az ő birodalmuk: ez maga az ökoszisztéma

2023.04.24.

king and queen and ecosystem

Ross Stevenson zseniális LinkedIn-posztban fejti ki, hogy a tartalom lehet ugyan király, de királynéja, azaz kontextus nélkül csupán félkarú rabló… Néhány nappal korábban ugyanezen a platformon merengtem arról, hogy hogyan épül-szépül egy jól strukturált (!) tartalmi ökoszisztéma. A két gondolatmenet csodásan összetart: mind a végtermék, azaz a létrehozott kontent-erdő, tehát az uralkodói pár, mind pedig birodalmuk terve tökéletesen kidolgozott struktúra: ha jól csinálják…

Nem szeretünk tartalmat lopni, de tartalmat hivatkozni nagyon is! >> Ross Stevenson @LinkedIn, 2023. április 20.

Ross posztja egész picit rövidítve, magyarul:

A tartalom a király, de királynő (kontextus) nélkül nincs hatalma.

Akárcsak a sakkban, ahol a királynő felel az átgondolt és kiszámított lépésekért, a kontextus a tartalomnak is célt és irányt ad. Tehát ahogy a királynak szüksége van a királynőre ahhoz, hogy értelmes lépéseket tegyen, a tartalomnak is szüksége van kontextusra ahhoz, hogy értelmes hatást gyakoroljon.

2025-re több tartalom lesz a birtokunkban, mint amennyivel kezdeni tudunk valamit – egészen pontosan 5 kongresszusi könyvtárnyi anyag.

A nem amerikai állampolgárok számára: ez rengeteg tartalom – 16 zettabájt.

A problémánk a tartalomról a kontextusra helyeződött át.

Bárki képes agyatlanul létrehozni és fogyasztani tartalmakat (sokan közülünk valóban ezt teszik). A kontextus az iránytű, amely megmutatja, merre kell mennünk.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit akarunk elérni, és hogy kit akarunk elérni, akkor hirtelen az összes tartalom sokkal hasznosabbá válik.

Ezért a kontextus az a kulcsfontosságú összetevő, amely megsokszorozza a tartalom hatalmát egy alkotásvezérelt világban.

A generatív mesterséges intelligencia legjobb alkalmazása nem az, hogy még több tartalmat hozunk vele létre, hanem az, hogy segítségével több kontextust találunk abban, amit fogyasztunk. (…)”

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)

A tartalommarketing: struktúra

Ha ehhez hozzátesszük azt a szempontot, hogy a tartalomstratégia létrehozása (tervezés) és a kontent közönségünk elé juttatása (publikálás) is milyen komoly struktúrát igényel, feljutunk a tartalommarketing királyi csúcsaira… Valójában a tervezés és a publikálás is a királyi páros irányításáva és örömére, tartalom és kontextus függvényében történik:

„Nemcsak a témák-csatornák-perszónák-időzítések-mérések multidimenzionális rendszere, a háttér-okosság és a tervezés, hanem maga a workflow, az #ökoszisztéma egészséges növekedése is nagyon komoly (megvalósítói) struktúrát igényel. Igaz ez a legnagyobb szervezetekre, ahogy egy személyes brand vagy mikrovállalkozás kontent-tevékenységére is, és akkor is, ha sok a szereplő, vagy ha egyetlen fejben futnak össze a szálak. Gondold végig a szempontokat, írd le a sarokpontokat, kutasd meg a feltételezéseket, vedd elő a doksikat, ellenőrizd a KPI-ket, csekkold vissza, frissítsd fel, tervezd újra, annyira jó „játék”, és annyira értékes lehet: neked / nektek, és a közönségednek is!” (forrás: saját LinkedIn)

Oké, és hogyan tervezzük a struktúrát?

Ahogy azt a content design hazai születése, 2020 tavasza óta hangsúlyozni szoktam, három terület találkozási pontjában készül az igazán jó tartalom. Ezek a tervezési elvek máig érvényesek, a három szempont: üzleti célok, közönségünk kíváncsisága, és saját inspirációnk (csapatunk inspirációja) hangolódik össze, amikor a kommunikációs terv struktúráját tervezzük ügyfeleimmel.

Részletesen a 2020. áprilisi Evolution Konferencián előadott prezentációt ajánlom ezzel kapcsolatban, aminek a leiratát itt olvashatod.

Kövess még több hasonló tartalomért mindkettőnket, és / vagy beszélgessünk róla személyesen! 🙂

Oszd meg ismerőseiddel is!

Hasonló bejegyzések