Tudtad, hogy az Egyesült Királyság kormányának weboldalát, a GOV.UK „site-birodalmat” content design módszertannal építették föl? Olyannyira, hogy az egész content design koncepciót lazán innen származtatja az ügynökség, aki a 24 miniszteri osztály és 408 egyéb szervezet és köztestület oldalát összefogó rendszer tartalmi felépítését kidolgozta.
Ez számomra azért iszonyú izgalmas információ, mert a „content design” kifejezést kvázi poénból nyögtük ki az erkélyemen, miközben arról beszélgettünk, a service design tartalommarketing tervezésre is milyen KITŰNŐ eszköztárat ad… Ezek szerint új kedvenc kifejezésem nem ‘sima’ tartalom + tervezés szópárosítás, hanem egy bivalyerős, létező módszertan!
Lássuk nevezett ügynökség szakemberének (és a Content design c. könyv szerzőjének) definícióját:
“A content design felhasználói igényre ad választ olyan módon, ahogy az számára a legkönnyebben befogadható.”
Sarah Richards (Content Design London)
Abban segít a fogyasztónak, hogy a tartalmaidhoz akkor, olyan nyelven és formában jusson hozzá, amikor és ahogy szüksége van rá.
Mi ez, ha nem a tartalommarketing service design-ja? 🙂 Ugyan Sarah-ék webdesign / UX design irányából jutottak a content design módszertanához, de nyugodtan nyithatjuk tágabbra a hatósugarat. Használhatjuk a teljes tartalmi ökoszisztéma megtervezésére is ugyanezt az eljárást! Nemcsak a weboldal „széléig”, hanem blog, social, videók, hírlevelek, podcast tartalmak, a teljes rendszer megtervezésére is! Hogy a hatósugár méretén kívül mi az apró különbség? A service design megközelítésében a dolgok kinézete, elrendezése, felépítése helyett a dolgok működését szeretnénk definiálni a tervezési folyamat során. (Ld. erről Bogár Bence előadását: Motiváció vs manipuláció – mi a design szerepe az innovációban?)
Oké, hogyan működik ez a gyakorlatban? Ami nulladikként egész tuti, hogy sok-sok tartalmat létre fogunk hozni a kísérletezés során… (ld. nyitó illusztráció… csak nem pont így…:)
Content design: az első lépések
- Ismerjük meg a közönségünket!
- Térképezzük fel a (tartalom)fogyasztási útvonalaikat!
- Definiáljuk a kapcsolódási pontokat!
- Kommunikációs céljaink mentén definiált üzeneteinket (!) öntsük formába, hogy publikáláskor úgy, akkor és ott nyújthassuk át, akinek és amikor pont szüksége van rá!
- Lépjünk kapcsolatba, beszélgessünk, és mérjünk,
- hogy aztán folyamatosan továbbfejleszthessük, és mindig
- tartsuk meg vibrálóan élőnek a tartalmi ökoszisztémánkat!
Persze ez így még nem pontos workflow – különös tekintettel a trükkös 4. pontra, ami feltételez egy nagyon tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiát. És akár többszörösen összetett csapatot, szervezetet! De a nézőpont, amit ehhez az innovációhoz (tartalommarketing: design-szemlélettel) érdemes felvenned, máris kezd a sajátod lenni.
Változni kell hozzá?
„Bármilyen új koncepció életre keltése óhatatlanul együtt jár a szervezet és akár a kultúra szükséges megváltoztatásával.”
Havasi Zoltán:
Káosz és rend a Service Design-ban
Nem teljesen fájdalommentes tehát a folyamat, de megéri: a content design abban segít, hogy közönségedre tervezhesd a tartalom-szolgáltatásodat. Bizalmat, kapcsolatot építve, sales-t támogatva mindezzel. A content designer pedig ebben segít: a design szemléletű tartalomtervezésben.
Érdekel a módszertan? JELENTKEZZ A KÖVETKEZŐ (online) CONTENT DESIGN WORKSHOPRA!
Ennyire még nem? 🙂 Akkor kövess FB-on, hogy tudjunk beszélgetni!
„Tartalommarketinget tervezel? Akkor csináld jól! Szolgáltass tartalmat, de ne a Google-nek, hanem a kíváncsi közönségednek! SEO-val a képernyőjükig eljutsz, de a gondolataikig (a szívükig…?) egyáltalán nem biztos!”
Március 11-én az Evolution Konferencián beszélek erről, legyél ott te is! Remélem, hogy amit az előadásból elcsípsz, másnap azonnal ki is próbálod – és működik!
