Elég komoly „evolúciós vívmány” a beszélgetés műfaja… De ha a tartalommarketingünkben használnánk, mitől lesz ütős a belőle születő kontent? Hogyan írjunk igazán klassz interjút? Minek írjunk egyáltalán interjút? Tényleg, minek írjunk egyáltalán? (Itt lehet, hogy egy rövidzárlattal be is csukódott a projekt…:) De ha már írunk, miért pont interjút írjunk?
Ha a tartalommarketingünkben helyet kapnak az olvasmányos, könnyen befogadható, mégis mély tartalmat közvetítő blogposztok, akkor többféle interjút is készíthetünk. Például kezdetjük egész belülről. Munkatársainkkal készített interjúkban a csapatot (és a cég munkájának kulisszatitkait) mutathatjuk be, ezzel hozva közelebb egymáshoz a leendő megrendelőket és velük érintkező csapattagokat. Épül vele a munkáltatói márka (employer brand), és elrejthetünk benne toborzó (jellegű) üzeneteket is, ha épp új kollégákra vadásznánk. Olyan infókat is “kiszedhetünk” az alanyból, amit a csapat többi tagja még nem tudott róluk: de milyen szuper, hogy ez is kiderült…!
A Számlázz.hu menedzsmentjével készített interjúsorozatból (I. rész itt, II. rész itt, III. rész itt, IV. rész itt) például olyan harmónia árad, ami ezek nélkül a személyes megszólalások nélkül sose derült volna ki a vezetőkről: minden alany beszámolt a cég alapértékeiről. Mindenki a saját szavaival, a saját nézőpontjából, mégis teljes összhangban a többiek által elmondottakkal.
Ajánlás? Esettanulmány? CSR?
Készíts ügyfeleiddel interjút, ezeknek az anyagoknak szuperkényelmes, előre melegített, plüssel párnázott helye lehet a kontent-stratégiádban – akár több ponton is!
Egyre több szolgáltatás és termék kommunikációjában találkozunk ajánlásokkal, korábbi ügyfél-tapasztalatokkal. Az online kereskedelemnek eleve „alapegysége” a review. Távolinak tűnő érdekesség, hogy az Amazon például a koronavírus-hisztéria csúcsán azt kéri vásárlóitól, hogy csak a minimum 30 review-val rendelkező termékeket vásárolják, a hamisított cuccok elkerülésére.
A review persze „magától” érkezik, nem részletes beszélgetés, de az, hogy az interjúban a maga hangján szólaltatjuk meg a felhasználót / ügyfelet / vevőt, hasonlóan hitelessé teszi a témát – csak sokkal részletesebben. (Az ajánlás nemcsak az e-kereskedelemben fontos. Sőt, az 10 millió tanácsadó országában hiteles (!) ügyfélajánlás különböző tanácsadói szolgáltatások esetén kincset ér (a content design is ilyen🙂 – de voltaképp mindenhol jól jön.)
Kérhetsz tehát vevőidtől visszajelzést írásban, akár automatizált folyamatként a vásárlásba építve is. De az érdekesebb arcokkal megéri komolyat beszélgetni, élőben! Ha nem videót készítesz belőle (amilyenek pl. a Számlázz.hu user insight videói), szuper blogposztok válnak ezekből a beszélgetésekből.
Ha a) terjedelmesebb lett az anyag, vagy ha b) sorozatban több hasonló készül, vagy ha c) leendő megrendelőid sokat tanulhatnak belőle a maguk bizniszéről, hozd esettanulmány formára, és publikáld így! Beszélgetés az alapja, de ezúttal nem párbeszédes formában jelenik meg: az esettanulmány felépítése lehet például ilyen:
- a kihívás – az eredeti probléma rövid leírása
- a feladat – a brief ennek tipikus esete, ha ügynökség kapta
- a megoldás – milyen válasz született az ügyfél problémájára
- az eredmény – milyen hatást ért el a lezárult projekt, azaz miről mesélnek a számok.
Ha pedig olyan ügyfeleddel beszélgetsz, akinek az ügyét a publicitással támogatod (például céged megengedheti magának, hogy az alapítványi ügyfeleinek valamilyen formában kedvezzen), erről se habozz beszélgetni velük. Így nemcsak a szolgáltatásból valamennyi kedvezményt, de egy kis publicitást is „ajándékozhatsz” a számodra fontos ügyeken dolgozó szervezeteknek. A CSR (társadalmi felelősségvállalás) tevékenységed ebben az esetben nem valami felfújt adományozás, hanem egy kis figyelem, némi plusz munka, a végére pedig valódi, továbbgyűrűző segítséggé válhat. (Ilyenre is tudunk példát mutatni: a Vakrepülés Színtársulattal készült beszélgetés a Számlázz.hu blogján.)
Még néhány extra ok, miért menj beszélgetni az ügyfeleiddel:
- Mert beszélgetni jó! Főleg, ha megtalálod azokat az inspiráló sztorikat, amik tulajdonképpen mindannyiunkban ott vannak – csak rá kell kérdezni.
- Mert együtt felfedezhettek valami fontosat a cégeddel, termékeddel, szolgáltatásoddal, a továbbfejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban, amire amúgy egyikőtök se jött volna rá.
- Friss nézőpontokat kapsz: mert megismerhetsz egy új világot! Ezeket a beszélgetéseket voltaképp mini piackutatásnak is felfoghatod, és értékesebb perceket nem is szánhatnál a fejlesztésre, mint amilyen a visszajelzések begyűjtése!
- Mert így gyártod az evangelistákat. 🙂 Botor lenne nem megosztani saját csatornáin maga is, ha már csináltál vele egy nagyszerű interjút, nemdebár?
- Mert érzelmeket váltasz ki az olvasóból. Ki ne szeretne mások beszélgetésébe “belehallgatni”, mintha csak véletlenül kukucskálna bele egy izgalmas párbeszédbe? Az interjú ezért izgalmas műfaj, olvasni is szeretjük – és sokan elkészíteni is kifejezetten… 🙂
- Mert minden másnál hitelesebb kontent lesz a végeredmény: a téma szakértője mesél valamiről (például a saját történetéről, amit ő ismer a legjobban – benne pedig a te szolgáltatásoddal), ettől az egész írás hangulata sokkal-sokkal hitelesebb lesz, mint ha simán leíró jelleggel szólalnál meg bármiről.
Oké, de hogyan lesz tényleg klassz az az interjú?
Ha tehát ezek után úgy döntesz, hogy valódi, klasszikus, párbeszédes formában leírt interjúkat készítesz, akkor ezeket a szempontokat gondold át, mielőtt belekezdesz. Lehet, hogy nem minden tanácsot kell megfogadnod, de nekem ezek a megközelítések váltak be leginkább:
1. Kérdezői kíváncsiság
Az újságírósuliban tanított Bodor Pali bácsi (nagyon kedveltem!), az ő tankönyvként is használt esszékötetete viseli A kíváncsiság mestersége címet. Nemcsak újságíróként, hanem interjút készítő tartalommarketingesként is kíváncsinak kell lenned, elsősorban. Az alanyodra, a történetére, a válaszaira – a készülő interjúdra! (Azaz: „hogy lesz ebből valaha olvasható szöveg…?”:))) Vicc nélkül pedig: valóban meg szeretnél tudni valami alapvetőt – ezért interjúzz!
2. Mesélj történetet!
Storytelling így, storytelling úgy – ettől az ősi-új fogalomtól hangos az online média, ez röpíti épp az ég felé a friss podcast-őrülelet is… Legyen íve a történetednek! Ha fordulópontja is van az alany sztorijának, ahol: HOPP, valami TÖRTÉNT, és emiatt van egy drámai előtte-utána része az írásnak, még jobb a buli.
3. Figyelem, teljes fókusz
Ez itt most róla szól. Technikailag ezt úgy tudod biztosítani, hogy (beleegyezésével) felveszed a beszélgetést, ezt később leírod és szerkeszted. Emberileg pedig úgy, hogy tényleg rá figyelsz. Teremts nyugodt körülményeket, gondoskodj a kényelméről, biztosítsd, hogy lazán és nyitottan vegyen részt a találkozón – és hagyd beszélni. (Úgyis szerkeszted…!:)
4. Valódi beszélgetés
Attól, hogy most az alanyod van a középpontban, lehet ez egy valódi beszélgetés. Sőt, csak akkor lesz érdekes! Én például simán benne szoktam hagyni a leírt verzióban a személyes kiszólásokat, fricskákat, oda-vissza reakciókat, hadd éljen az a párbeszéd!
5. Kifutás
Tudd, hogy mit szeretnél megtudni. Egy csomó minden mást IS meg fogsz tudni, de legyen benned alapvetően egy vezérkérdés, vagy inkább hipotézis arról, amit kiszedsz belőle. Ez már elég ahhoz, hogy valami valódi történjen a „csacsogás” végére!
6. Felkészülés
Bizony, az interjú elég melós műfaj. Nemcsak azért, mert leülsz, beszélgetsz, legépelsz, szerkesztesz, visszaküldesz, korrigálsz, illusztrálsz, stb., pfff…. Hanem mert kicsit utána is kell nézned a témának, az alanyodnak. Legalábbis akkor, ha jól szeretnéd csinálni. (Így készül egyébként a hipotézis is, ld. 5. pont.)
7. Meglepetés
De attól még irgalmatlan izgalmas, ha vannak meglepő részletek! Ne félj mélyre ásni, és hagyd magadat is, sőt az alanyodat is meglepődni egy-egy ponton! Ha előbukkan néhány váratlan részlet, ötlet, felfedezés, máris nem volt hiába, hogy leültetek dumálni.
8. Szerkesztés
Bizony, az interjút nemcsak leírni, hanem alaposan szerkeszteni is kell. Az élőbeszéd jellege nem baj, ha benne marad, de jól (!) olvashatóvá kell tenned. Rengeteg ismétlést, szórendi bukdácsolást, egyik-szavamat-a-másikba-ne-öltsem ügyetlenkedést kell semlegesítened, ami élőben simán érthető, leírva béna lenne. Ez többszöri átolvasást-javítgatást is igényelhet, főleg ha még nincs sok gyakorlatod benne. De megéri!
9. Nálad mizu?
Kíváncsian várom kezdő és pro interjúzók meglátásait – te hogy csinálod? Mire törekszel? Mire jöttél még rá interjúkészítés közben? Miért szereted a műfajt? Miért rühelled? Kinek ajánlod? Kinek nem? Most csak a tiéd a komment-mező! 🙂
“Megúszósabb” verzió: a podcast
Másképp működik, mégis nagyon hasonló műfaj: csinálj inkább podcastot! Ha a tartalommarketingedbe belefér, hogy audio-cuccokat publikálj, vágj bele bátran, kísérletezz, és élvezd ennek az izgalmas formátumnak a kihívásait! Persze (itt a beugratós része…) semennyivel nem megúszósabb, mert legalább annyi előkészület és utómunka lesz vele (fontos a stúdió-minőség, ez nagyon, például!), de legalább gépelned-szerkesztened nem kell olyan sokat…:)
Jó szórakozást és sok-sok izgalmas interjút kívánok neked!
Szeretnéd, ha segítenék megtervezni a te tartalmaidat is?
– Vágjunk bele a content design folyamatba?
– Jó lenne együtt ötletelni az alanyaidon, témáidon, kommunikációs csatornákon?
– Visszajelzést kérnél a kommunikációs folyamataidról?
Vedd fel velem a kapcsolatot, lesznek ötleteim! 🙂
Ennyire még nem? 🙂 Akkor csak kövess FB-on, mert akkor tudunk beszélgetni később!
