Mintha karmester vezényelné, olyan harmóniában, szinte egyhangúan cseng össze a teljes hazai kommunikációs szakma véleménye mesterséges intelligencia vs. tartalomkészítés témában.
Nagyjából az a megfejtés, hogy nem, az AI nem tud olyan szöveget írni, mint egy ember, de hogy használni mindenképp tudjuk, és kell is, mert sok „kontentes” munkafázist megkönnyít, az tuti.
Erről „még egy” blogposztot nem is lenne érdemes írni. De arról, hogy mitől és hogyan lesz mélységesen emberi a tartalom, arra adnék néhány tippet: amit aztán gondolj te is tovább!
Együttérzés és humor
Froy C. Perez (Social Media Today) írta egy januári LinkedIn posztban, hogy „Míg a robotok nagyszerűek tempó és pontosság tekintetében, az olyan emberi személyiségjegyek, mint az empátia, megértés, vagy humor nem automatizálhatóak.„
Ezt a mondatot az AI például nem így írná meg – már csak azért sem, mert az empátia, megértés és humor nem személyiségjegyek. Gépi tanulással ez másképp kereteződik, inkább emberi készségeknek mint jellemvonásoknak. Ettől függetlenül tartalomkészítőként bátran, és egyre bátrabban tedd bele a szövegeidbe saját, totál egyedi megértésedet a világról, mert csak ez a sajátos ízvílág viszi át az üzenetet a befogadókig. A közönséged tagjai emberek (bár a túlvégen is jócskán dolgoznak robotok), akik erre mozdulnak be, a géphangú színtelenségre sokkal kevésbé.
Fantázia és inspiráció
Szövegeid, posztjaid, tartalmi ökoszisztémád minden darabja életre kel a kezed nyomán. Szövegíród, kommunikációs munkatársad, social media menedzsered, ha velük dolgozol, érti és átérzi a témádat, és képes kiszínezni, akár más árnyalatokkal, mint amit te érdekesnek gondolnál. Kreativitásunk, amit teljes spektrumán egyetlen robot sem tud utánozni, olyan képi beszédet, metaforákat, asszociációkat teremt, amitől a befogadónak sem csak a szeméig jutnak el a karakterek, hanem akár a szívéig is a színes-szagos gondolatok. Onnan nyílik ki a pénztárca is, amint visszatérünk a földre: a vásárlói döntések jó része érzelmi alapon billen jobbra vagy balra.
Üzleti érték és bátorság
Vicces módon már a marketingstratégiával indul az utánozhatatlan emberi feladatok sora. Ha content design módszerrel dolgozol, a perszónakutatás is a leendő közönségedről szól, nemcsak kulcsszókutatást végzel tartalomkészítés előtt.
Ezt a teljes bekezdést a Számlázz.hu PARKban megjelent, tartalommmarketingről szóló cikkemből veszem át:
Vissza tehát az elején emlegetett 13 milliárdos exithez, a Starschema sztorijához. A most befektetési tanácsadóként dolgozó Csillag Péter 15 éve társ-alapította az adattechnológiával foglalkozó Starschemát, ahol olyan ügyfeleket szolgáltak ki, mint a Netflix, a Facebook, a Sony, vagy az Apple. A Minner podcastjában elmondta, hogyan jutott be kis magyar vállalkozásként a legnagyobb világcégekhez. “Jónak kell lenni, elég sokáig, és jónak is kell látszani”, állította Péter, majd elmesélte a történetüket. Nem volt komoly vállalkozói tapasztalatuk, menet közben tanultak meg mindent, az értékajánlat kialakításától a kontent marketingig. Magyarországon az elsők között indítottak olyan üzleti blogot, ahol nem egyszerűen leírták, hogy “baromi okos vagyok”, hanem olyan tartalmakat tettek közzé, amikért az ügyfeleik akár fizettek is volna. Valós technológiai problémákra adtak alaposan kidolgozott választ, kódrészletekkel együtt, magas színvonalon, amire idővel rátaláltak a megrendelők. Nemcsak azt érezték meg, hogy ez a csapat megoldhatja a problémájukat, hanem az is, hogy “annyira profik, hogy ezt ingyenesen elérhető tartalomként ki is merik rakni”.
Nem volt teljesen tudatos az építkezésük (de bejött), a példa tehát pontosan nem másolható. Viszont a hozzáállás nagyon is. Értéket adj, a szolgáltatás, és az azt megelőző összes lépésben IS. Például ahol először olvas rólad, és megkedvel a célcsoportod. Óhatatlanul. Lépj elő valami váratlannal, állj bele szinte vakmerően, és ha bejön, minden érintett nagyot nyer vele. Ha nem? GOTO10: lépj elő valami más váratlannal, és…
Összefoglalás
Tudod, kik a ludditák? Részint egy magyar alternatív/freestyle hiphop lányduó, részint az ipari forradalom géprombolói, akik (joggal) féltek attól, hogy a gépek elveszik a munkájukat. ChatGPT témában az egyik legfrappánsabb poszt (elnézést a szerzőtől, nem találtam meg újra a forrást!) azt állította, hogy nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni a marketinges munkád, hanem az a marketinges, aki mesterséges intelligenciát használ. Helytálló lehet, meglátjuk. Addig pedig tartsd szárazon a puskaport – edzésben a kreativitásod – mert a világnak szüksége van rá.
Kitűnő vitaindító írást a témában a Kreatívon itt olvass: Löwenberg Balázs, a Noguchi stratégiai igazgatója: Ennek a cikknek biztos frappánsabb címet adott volna az AI-munkatárs
PS.: Látod a főképen (vagy sejted mögötte) az irgalmatlan mennyiségű „gépi” munkát? Mégis egy csodaszép emberi szemet érzékelünk, a lélek tükrét…? (Kép forrása: Canva)
Gondolkozzunk együtt tovább?
Vegyük fel az (emberi) kapcsolatot! 🙂
