Amilyen döbbenetes erővel robbant be a ChatGPT minden társszakma látóterébe tavaly novemberben, annyira kiszámítható az innovációs görbe. Miután nagyot szól, hamarosan konszolidálódik és beépül a mindennapi életünk megszokott eszközei közé, ahogy pl. a mosógép is tette, nem sokkal korábban. A Spark Institute ChatGPT képzésén jártam, ahonnan hoztam néhány gondolatot tartalomkészítéshez, sőt, akár tervezéshez is.
DISZKLÉMER: A szöveget a Spark Institute és a ChatGPT közreműködésével készítettem!
Éljen a ChatGPT, vesszen a ChatGPT: mik a legnagyobb veszélyei?
A ChatGPT mint nyelvi modell nyilván nem jelent közvetlen veszélyt a netes tartalomfogyasztásra. De mint minden internetes kaland esetében, itt is vannak lehetséges buktatók, amikre figyelni kell ha vele csevegsz. Íme néhány ezek közül:
- Téves információ: Tudod, mit mondanak: „Nem szabad mindent elhinni, amit az interneten olvasol!„. A ChatGPT lehet, hogy okos, de még mindig becsaphatják az álhírek és az összeesküvés-elméletek.
- Adatvédelem és biztonság: A ChatGPT lehet az új öri-bari, de fontos, hogy ne ossz meg vele túl sok személyes adatot. Nem szeretnénk, ha a ChatGPT a legtöbbet ígérőnek adná el a titkainkat!
- Addikció: Akkor tudod, hogy ChatGPT-függő vagy, ha elkezded lemondani a barátaiddal tervezett programokat, csak hogy otthon maradhass és cseveghess vele. Ne feledd, létezik egy egész világ, ami nem pixelekből és kódokból áll!
- Elfogultság: A ChatGPT talán okos, de nem tökéletes. Akárcsak a furcsa bácsikád, aki szerint a Holdra szállás átverés volt, a ChatGPT is lehet elfogult bizonyos kérdésekben, amit észre kell venned.
- Ellustulás: Ne hagyd, hogy a ChatGPT mindent elvégezzen helyetted! Persze, jó, ha van egy személyes asszisztensed, de néha használd a saját eszed. Talán még meglepődsz, milyen okos vagy valójában!
Lőjük le a poént – ami nem is annyira poén…
Fenti szöveg (talán nem meglepő módon) éppen az OpenAI legnépszerűbb nyelvi modelljétől, a ChatGPT-től származik. Azt kértem tőle (angolul – majd a DeepL bevonásával fordítottam), hogy nevezze meg a ChatGPT öt legnagyobb veszélyét a tartalomfogyasztási szokások tekintetében. Csak pár helyen nyúltam bele a szövegbe, mielőtt használhatónak ítéltem – bár (elsőre!) egyáltalán nem lett érdekes. Csak simán: korrekt. Örülök viszont, hogy rögtön az elején említette a félretájékoztatást, tényleg bődületeseket hallucinál időnként! Megkérdeztem saját magamról, mire először Tóth Verának, majd Venczel Verának képzelt, szemrebbenés nélkül folytatva a magabiztos halózást, amikor rajtakaptam… 🙂
Szórakozni tehát lehet rajta, de ha hozzászokunk, hogy 80-90%-ban helyes válaszokat kapunk, akkor lassan leszokunk arról, hogy a maradék 10-20%-ban kételkedjünk, és ellenőrizzük az infót. Ne tegyük, még nem tartunk ott, hogy kontroll nélkül hagyatkozhatnánk rá, és lehet hogy sokáig még nem is fogunk!
“A köztudatban az első intelligensnek látszó chatbot”
A Spark Institute ChatGPT képzésén Kánai András nemcsak alaposan megindokolta a fenti mondattal, miért lett ilyen őrült hype a beszélgető robot, hanem arra is kísérletet tettünk a vezetésével, hogy ijedelem helyett (“elveszi a munkánkat”) kihámozzuk magunknak a legnagyobb hasznot a jelenségből. Például a workshop végére egész otthonosan dobálóztunk a “promptolás” kifejezéssel, ami nagyjából azt jelenti, hogy instrukciókat adunk a robotnak. Míg egy brief “a megbízó és a kivitelező közötti kooperáció részletezése”, addig a prompt egy (nagyon!) jól meghatározott iránymutatás a nyelvi modell számára arról, amire – és ahogyan – választ várunk. Nem elég odavetni neki egy kérdést, hanem minél specifikusabban kérünk, annál célra tartóbb választ kapunk – és ezt a specifikusságot fokozni is tudjuk. Marketingesként, szövegíróként más-más problémákba vonjuk be, és sok munkaóra (vagy briefelgetés) kiváltható vele, de sok további kitétellel.
A fenti “mondj 5 veszélyt” kérésre először totál hivatalos stílusban kaptam választ, nagyon uncsi volt. Megfuttattam még egyszer – gondolom erre terjed el a reprompt kifejezés nemsokára –: “Elmondanád mindezt egy kicsit humorosabban”? Sokkal viccesebb nem lett ugyan, de legalább már nem zörög a szárazságtól. (Igaz, a „poénos” verzióval a fordító volt nagyobb bajban, a hivatalos szöveg könnyebben fordul magyarra, amit a ChatGPT egész jól beszéli, de közel sem elég jól.)
Hogyan takarít meg munkát marketingben, szövegírásban
Kánai András (aki jövőkutatóként és egyben kommunikációs szakemberként ideális forrás a témában) rámutatott, hogy a marketing mely ágában milyen típusú segítséget kaphatunk a géptől – és hogyan érdemes kérnünk, hogy megkapjuk azt. Lehet szó termékötletekről, konkrét grafikai briefről, kulcsszavakról vagy egy egész GYIK-ról, simán generál nekünk akármennyit. Tényleg akármennyit. Utána viszont mi jövünk, és a feladatunk, hogy szerkesszük bitang jól! Az orbitális hibák ugyanis nem válnak a végeredmény javára, és a mi munkánk bánja, ha ezek benne maradnak. Nagyjából tehát egy ügyes juniornak felel meg, “aki” a senior munkáját támogathatja: kutatással, előkészítéssel, sokszorosítással, épp azzal a robotmunkával, amire szó szerint való, bár régóta így nevezzük a nem-szeretem feladatokat. Ám az igazi kreativitás továbbra is a mi kezünkben van. Hogy mit kérdezünk, hogyan rendszerezzük a kapott infót, hogyan hozunk létre nagyobb struktúrákat, és milyen színekkel melegítjük-hűtjük a végeredményt, az – szerencsére – mindig emberi feladat marad.
Ha azok a fake-felismerő mechanizmusok ugyanolyan tempóban fejlődnek ebben a rabló-pandúr játszmában, ahogy a nyelvi modellek, örülhetünk a megjelenésüknek. Részemről „reális optimizmussal” várom a mindennapi eszközeinkbe (szövegszerkesztőnk, keresőnk, üzenetküldőnk, hír- és regényolvasónk, stb.) beépülését, mint lakásainkba a megbecsült háztartási gépeinkét.
Még mindig szívesebben beszélgetnél egy emberrel a tartalommarketingedről?
Lelked rajta! 🙂
