Márkák, magánszemélyek, multik, médiavállalatok sorban állnak ki a frissen elfogadott, pedofilellenes törvénycsomag ellen, „amelyben az előterjesztő kormánypárti képviselők tudatosan összemosták a nemi identitást a pedofíliával, méghozzá a gyermekek védelmére hivatkozva.” (HVG)
Néhány márkanév, a nagyobbak közül, melyek egyértelművé tették, elutasítják a június 15-én elfogadott törvényt:
- Centrál Médiacsoport
- Emarsys Technologies
- espell translations
- HBO Magyarország
- IKEA
- Kaptár
- Kreatív
- Lilu
- Marquard Media Magyarország, JOY Magazin
- Netflix Magyarország
- Ringier Axel Springer
- RTL Klub Magyarország, Reggeli
- Szállás.hu
De miközben hirtelen rengeteg szó esik az LMBT …. vagy LMBTQ …. vagy az angol eredetiben teljes nevén: LGBTTTIQQA közösségről, bele sem gondolunk: talán ez az egyetlen kifejezés a globális nyelvhasználatban, amely olyan tempósan változik, hogy egy pluszjel segítségével végteleníteni kellett. Érdemes ránézni és megérteni, hogy ha a tartalmát keressük, a kommunikációnkban, bármilyen szövegben használnánk, pontosan mit is takar a forma.
„Az LMBT betűszó a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBT magyar fordítása. A rövidítés feloldása: Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek. Az elnevezés ezen szexuális és nemi rétegek összefoglaló megjelölésére használatos. (…)
A betűszóban időről időre történő bővítése helyett vannak csoportok és szervezetek, amelyek az LGBT+ / LMBT+ változatot használják, a + jellel utalva a lista lezáratlanságára, a további közösséghez tartozó kategóriákra / identitásokra.”
Forrás: Wikipedia
Nézzük, hogy az angol eredetiben használt (pillanatnyilag így teljes) kifejezés egyes elemei pontosan mit is takarnak:
L :: leszbikus, homoszexuális nő
G :: gay, meleg, azaz homoszexuális, leginkább férfi, de nőkre is használható
B :: biszexuális, tehát mindkét nemhez vonzódó ember
T :: transznemű, vagy röviden transz, a születési nemétől eltérő identitással rendelkező ember
Innen következnek a további bővítések, eredetileg a Q és A kiegészítések (ld. az angol nyelvű videót 2016 elejéről), de mivel számos további nemi identitás, szexuális irányultság létezhet, melyekre egyik korábbi kategória sem pontosan illik, ezért a továbbiak reprezentációjára újabb rövidítések hozzáadása, illetve a pluszjel elhelyezése született megoldásként. Ebből is látszik, milyen érzékeny és színes témáról van szó!
T :: transzszexuális, nem konzisztens nemi identitású ember
T :: two-spirit, mondjuk „kétszellemű”, az észak-amerikai őslakosok által használt szó azokra az emberekre, akik női és férfi lelket is hordoznak magukban
I :: intersex, olyan személy, akit nem lehet egyértelműen férfiként vagy nőként azonosítani
Q :: a „queer„, magyarul időnként kvír, erősen pejoratív kifejezésként indult, ma mindazokra használható lehet (kivétel: akik sértőnek érzik magukra nézve), akik egyik korábban felsorolt kategóriában sem érzik magukat otthon
Q :: questioning, avagy kérdéses nemi vagy szexuális identitással, vagy szexuális orientációval rendelkezők, akár azért, mert még maguk is keresik, vagy mert nem szeretnék egyetlen címke alá sem besorolni magukat
A :: asexual, azaz aszexuális, akinek nincs különösebb szexuális érdeklődése senki iránt (Friss cikk a témában a WMN-en itt olvasható.)
A :: ally, vagy „szövetséges”, aki az LMBTQ+ közösség barátjának tekinti magát
A + trükk a szó végén a következő további kifejezéseket takarja:
P :: pansexual, vagy omniosexual, teljes „spektrumon” vonzalmat érezni képes ember, gender-vaknak is hívják magukat, számukra a szerelembe esés szempontjából lényegtelen a másik ember neme
A :: agender, non-gendered emberek, akiknek nincs nemi identitása
G :: gender queer, ernyőkifejezés a se nem férfias, se nem nőies nemi identitásra, a nemi kétpólusúságon és a „cisznormalitáson” kívül eső identitások
B :: bigender, a környezettől függően inkább férfi vagy inkább nő
G :: gender variant, a nonkonformisták kategóriája, akik a férfi és női nemi normáktól is elhatárolódnak
P :: pangender, akik bármely nemmel tudnak azonosulni, elég hasonlóan a gender queer-hez
(Forrás: OK2BME.ca)
Kontent-szempontú kérdések
Tiéd is bármilyen módon a „szivárványos téma”, ahogy a fent felsorolt márkák számára valamilyen módon az? Hogyan érinti a célcsoportodat? Releváns számukra a TE szempontodból? Megírod?
És a Te számodra releváns volt a nyelvi háttérmagyarázat? 🙂
Bizonytalan vagy, hogy hogyan érinti, vagy érintheti-e a kommunikációdat bármely, komoly társadalmi visszhangot kiváltó téma? Keress meg, beszélgessünk róla!
