Ahogy évekkel korábban egy messze túlterhelt marketinges vagy félig fogalmatlan HR-es asztalán landolt a CSR feladatköre („hát vállaljunk már egy kis társadalmi felelősséget is, nem?”), úgy az ESG-elvárások kóvályognak most kicsit gazdátlanul a cégek menedzsmentje körül. Pedig mindkét szempontrendszer abban segíti a gazdasági élet szereplőit, hogy mérhetővé – és ezzel lekövethetően módosíthatóvá – tegyék a környezeti hatásukat: azaz, hogy változhassanak. Mert azt már tudjuk, hogy változni kell.
Ez pedig visszavezet ahhoz a kérdéshez, hogy „kinek” kell változnia, és hogy „kik” vagy „mik” lennének a gazdasági élet szereplői. Cégek? Nemzetközi nagyvállalatok? Azok menedzserei? Kkv-vezetők, egyszerű vállalkozók, emberek, akik törődnek a környezetükkel, saját egészségükkel, jóllétükkel? Vagy láthatatlan, de annál multinacionálisabb érdekszövetségek? Ősi és újabb történetek, amelyek hatalmas lendkerekekként hajtják előre (előre?) a Homo sapiens sorsát?
Nagy fába vágtuk a fejszénket két kommunikációs szakemberrel, Holics Szilvivel és Nagy Rékával. Múlt péntekre meetup-ot szerveztünk a fenti kérdések szétszálazására Ökoszisztémák találkozása: gondolkodó „állatok” a Földön? címmel. Szerettük volna egy sokszereplős beszélgetésben megtalálni azokat a mozgatórugókat és kapaszkodási pontokat, amelyek érthetővé teszik a Nagy Emberi Sorsot, ami talán most egy világszintű összeomlás (ld. még: klímakatasztrófa) felé sodródik. Rohan? Battyog? Vagy már fékez, és keresi az elhajlási lehetőségeket mint Neo a golyózáporban?
De lassítsunk le egy pillanatra…
Mit is szeretnénk megfejteni egy ilyen beszélgetésen? Lényegében azt találtuk, hogy a bolygón élő emberek, és gondolataik, na meg a gazdasági entitások, amelyeket működtetnek, és amelyek visszahatnak az anyatermészetre, mely szintén velünk együtt él(ne) a bolygón, mind egyetlen hatalmas ökoszisztémát alkotnak. Ezért kell egyenként megvizsgálni az egyes csoportokat: embereket, gondolatokat és cégeket, az ő tevékenységüket, amely visszahat a Föld élő ökoszisztémájára. Ez utóbbinak egyik eszköze az ESG:
„Az ESG az „environmental, social and governance”, azaz a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok emészthetőbb rövidítése. A szempontokat arra használják, hogy meg- és felmérhessék egy befektetés vagy vállalat fenntarthatóságát valamint etikai hatását.
Az ESG, mondhatni, egy olyan széleskörűen terjedő vizsgálati trend, amelynek célja az anyagi megtérülés mellett egy átláthatóbb, fenntarthatóbb és környezetbarát működés biztosítása.” (Forrás: ESG: Xforest.hu, ESG: fogalma, a hazai nagyvállalatok helyzete)
De mi az eszközünk arra, hogy mi, a bolygón (és a cégek működtetőiként) élő emberek befolyásolhassák ezt a hatalmas rendszert, és esetleg annak (és saját maguk) javára módosíthassák a mozgását? Azt gondoljuk, és egy Margaux kávézó emeletnyi beszélgetés-résztvevő velünk együtt úgy gondolta, hogy részben épp az ilyen beszélgetések:
- ahol megoszthatjuk egymással a gilisztakomposztálási eljárásainkat,
- ahol mentális jóllétről beszélhetünk munkahelyi környezetünk kapcsán,
- ahol elmesélhetjük egymásnak a dzsungelben átélt kalandjainkat,
- ahol kivesézhetjük az „ökos” startupunk vagy a klímamagazinunk fejlődési útját,
- ahol tanulhatunk egymástól „zöld”, helyesebben klíma-kommunikációról és véleményformálásról,
- ahol ventillálhatunk „megvilágosító” könyveinkről és konferenciáinkról,
- ahol ökoszisztémába szervezhetjük a bennünk motoszkáló vagy tomboló fejlődési vágyat egy tudatosabb jövő felé…
Mert ez mind történt, és még sok más impulzus, és bár a beszélgetésből memo vagy felvétel nem készült, de egy élénk lenyomatot magunkkal vittünk: olyanokkal kapcsolódtunk, akikkel érdemes találkoztatni az ökoszisztémáinkat, mert ez a fíling mind visszamegy a világba, a helyére, hogy újabb és újabb apró pillangószárny-rebbenésekkel tegye rendbe, ami (látszólag) nyilvánvaló káosz felé robog. Hátha még jól is érezzük magunkat, miközben így teszünk! 🙂 Az eddigi visszajelzések szerint bizony így történt!
Támogatnád a küldetést, vagy beszélgetnél legközelebb is velünk? Írj ránk!
