Ha te rendszeres olvasója vagy a content design blognak, és a Telexnek is, akkor most elég volt a poszt címét elolvasnod, és érted. Ha egyiket vagy másikat nem követed – de Scully nevét ismered, különben a címnél se jutottál volna tovább – lesz itt néhány izgalmas gondolatat és gyakorlati javaslat a számodra!
A sorozat
1993 és 2002 között futott az X-akták amerikai kult-sorozat, amiben két FBI ügynök (Dana Scully és Fox Mulder) paranormális jelenségeket tár fel. A kilenc évad összesen 202 epizódból állt, emellett két mozifilm is készült a sztoriból. Becslések szerint több mint 50 millió ember nézte, világszerte kb. 200 országban sugározták, és nem mellesleg 16 Emmy-díjat is nyert.
Egy-egy epizód (reklámblokkokkal együtt) átlagosan 45 perc volt, a két mozifilm együtt összesen 225 perc: a teljes “műsoridő” tehát 9315 perc, ami 155 órányi tartalom.
A társadalmi hatás (“social impact”)
“Mulder és Scully kalandjait hétről hétre milliók követték, és ennek meg is lett az eredménye: a 21st Century Fox, a Geena Davis Gender- és Médiakutató Intézet és a J. Walter Thompson közös kutatásából kiderült, hogy létezik egy úgynevezett Scully-hatás, azaz a karakter miatt megugrott a tudományos területeken elhelyezkedő nők száma.” (Forrás: Telex)
Az idézett cikkben is közölt kutatási adatokból egyértelműen kiderül, hogy azok a nők, akik sok X-aktákat néztek, nagyobb eséllyel helyezkedtek el tudományos, technológiai, mérnöki, vagy matematikai (angolul rövidítve: STEM) pályán.
“Azok közül, akik ismerik Scully karakterét, 91 százalék gondolja azt, hogy a különleges ügynök jó példakép a lányok és nők számára. Ennek a csoportnak 63 százaléka mondta azt, hogy Scully karaktere megerősítette az önbizalmukat, hogy férfiak által dominált szakmában dolgozzanak, és a STEM-ben dolgozók 63 százaléka válaszolta azt, hogy Dana Scully a példaképük.”
Mi ez, ha nem egy tökéletes tartalmi ökoszisztéma? Persze kell hozzá a bivalyerős sztori (kontentről kontentre, azaz epizódról epizódra), egy-két szuperizgalmas karakter, és profi terjesztés – mégis nagyon könnyedén asszociálhatunk a jelenségről a kommunikációs szakma alapvetéseire. Bármilyen üzenetről is legyen szó, egy brand vagy egy ügy ismertté tételéről, a gondolati váltás, mely a célcsoportok fejében történik, lassú folyamat, és sok impulzusra van hozzá szükség.
A tartalmi ökoszisztéma
Röviden egy brand vagy ügy körül felépített – nem reklám-, hanem tájékoztató, edukációs, infotainment célú, a figyelmet nem vásárló, hanem kiérdemlő – tartalmak rendszereként írható le. (Itt írtunk róla bővebben: Öt állítás a tartalmi ökoszisztémáról, és egy kutya.) Mire végigsétál rajta a közönséged, tudja: rád van szüksége. Megvette a terméket vagy gondolatot, ami a kommunikációs stratégiád középpontjában áll.
Ahogy Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője is elmondta az év elején készült PARK-interjúban, a cégvezetők között is borzasztó alacsony a nők aránya, még mindig. Technológiai területen a „matekos” önbizalom, a vezetői pályán lényegében bizalom és magabiztosság hiányzik a kiegyenlítődéshez. „Adatok bizonyítják, hogy a vegyes, sokszínű csapatok jobb döntéseket hoznak!, soroltuk az interjú keretes anyagában a releváns kutatásokat, de ehhez a gondolati váltáshoz, az ősi társadalmi mintázatok átírásához még hiányzik néhány epizódnyi egy „X-akták”… De talán valahol már készül egy hasonlóan sikeres forgatókönyv!
Mert ha az üzenet: “lányok, gyertek reál-pályára!”, akkor a tartalmi ökoszisztéma az X-akták. Átmegy!
Neked mi az üzeneted?
És hogy áll össze a tartalmi ökoszisztémád?
A borítókép Mulder ügynök badge-éből, és egy AI által generált, „superwoman”-Scully-portréből készült.
