Ahogy az sejthető volt (például a clickbait híradókból tanulhatunk erről) minden feltűnően kattintékony cím mögött egy féligazság rejlik: a perszónáiddal kapcsolatos infó ritkán sokkoló. És ez nagyon is jól van így! Mert azt jelenti, hogy nem habókra termelsz / szolgáltatsz, hanem ismered a célcsoportodat, és elég pontosan tudod, kinek milyen igényét elégíti ki a kínálatod.
Egy jól összerakott kutatás mégis szolgál számos meglepetéssel, hiánypótló újdonsággal, különben nem sok értelme lenne. Pedig van! Rendszeresen, újra és újra fel kell tenned azokat a kérdéseket, melyeknek csak egy része tartalomfejlesztés célú, más részük például a termékfejlesztésben használható nagyszerűen, fontos visszajelzést adhat a céged minden apró részletével kapcsolatban.
Hoztam néhány példát arra, hogy milyen típusú meglepetésekkel szolgálhat a tartalommarketing alapozásához elvégzett perszónakutatás, azaz: tipikus torzítások a tartalomtervezésben:
- A kutatás előtt gondolhattad, hogy „erről már mindent elmondtunk, mindenki tud mindent.” A legkevésbé sem! Ami neked elönti a tudatodat (és a faladat, amiről ld. még: a social media buborék-hatása), a célcsoportjaid valóságának még (!) nem, vagy nem olyan mértékben része.
- Perszónáid megkérdezése előtt vélhetted: „Kis guglizással minden infó megtalálható a témámról a neten, úgyhogy nincs is mit mondani már.” Hasonló az előző torzításhoz, annyi különbséggel, hogy inkább az információ rendszerezettségére vonatkozik. Lehet, hogy te mindent megtalálsz a témádról, mert tudod, hogy hova nyúlj érte. Újonnan a témába csöppenőknek ez sokkal nagyobb gondot jelenthet!
- Jogosnak tűnő kifogás volt szereplés-fóbiásoknak: „Minek mutogassan a saját fejem, a terméket láttatni sokkal fontosabb.” Igen, vannak vezetők, akik szeretik előtérbe tolni magukat, mások épp ellenkezőleg: rejtőznének a márka mögött. Pedig a bizalmat nagyban növelheti az emberi (!) láthatóság, az alapító(k) személye, főleg szolgáltatások esetén. Mindezt természetesen ideális mennyiségben.
- Feltételezés a tévedés jó édes anyukája:„Neki készítettük, úgyhogy biztosan tudja, hogyan vonatkozik rá mindez!” Pontosan a te célcsoportodnak szól a termék, mégsem ismeri fel magát benne? Ezt jól orvosolhatod kontenttel, már ha látod, ilyen típusú tartalmi támogatásra van szükség.
- Szintén tipikus torzítás az eszközhasználattal kapcsolatos tévhit: „Azt az oldalt mindenki használja, tegyük ki oda, és eljut, akihez kell.” Nagyon is előfordulhat, hogy rosszul választottad meg a használt kommunikációs csatornákat, melyeket talán kizárólag megtérülés szempontjából válogattál össze a mixbe. Kiderülhet a kutatásból, hogy a perszónáid sem ott tájékozódnak, ahol el szeretted volna érni őket, és ami még fontosabb, ezt felismerve később hatékonyabban „mehetsz utána”.
A kutatás elején összeírt hipotézisek közül néhány tehát igazolódik (ezek voltak az infók, amiket helyesen sejtettünk előre), más részük megdől. Ez kicsit olyan, mint magunkkal sakkozni: kinek drukkolunk ilyenkor? 🙂
Összeszedjük együtt a te hipotéziseidet, és leülünk együtt sakkozni a mélyinterjús találatokból?
