Múlt csütörtökön tartottuk Holics Szilvi és Nagy Réka társszervezésével a „Kell-e a visszavadítás” meetupot: és kellett, nagyon kellett. Élménybeszámoló és kommunikációs tanulságok következnek. Spoiler: a visszavadítás nem őrült boszorkák tánca az erdőben! (Vagy nem csak az….:)
Kiindulás
Mindhárom társszervező (marketing-)kommunikációs szakember, mellette pedig messze átlagon felüli természet-érzékenységgel rendelkező közép-régóta-fiatal nő. Így jutottunk kisebb-nagyobb közelségbe a klímakommunikáció és a fenntarthatóság fogalmaihoz – no meg egymáshoz is. Harmadik, múlt heti közös meetupunkon azt jártuk körül, hogy mi kell ahhoz, hogy tömegesen (!) elkezdjünk környezettudatosabban létezni ezen a véges bolygón. Arra jutottunk, hogy egy kis visszavadulás tuti a szükséges alapanyagok között van!
- Vissza kell találnunk valahogy saját természeti mivoltunkhoz: saját testünkhöz is. Erről jómagam tartottam gondolatindító pár-percest.
- Vissza kell találnunk valahogy a természetesebb, nyelvezethez, ami egyúttal képes befogadni, képes „bánni” a fenntarthatóság fogalmaival is, képes ESG-tudatos szintre emelni a döntéshozó lényeket. Ez Réka témája.
- Vissza kell találnunk a vállalati és LinkedIn-kommunikációnk természetes arányaihoz is: kevesebb filter, több „igazizás”… Ahogy ez a szó, az ide kapcsolódó bevezető előadás is Holics Szilvitől érkezett.
// Rávezető gondolatmenet: Visszavadítható Bambi? //
// Esemény-leírás (LinkedIN): Kell-e a visszavadítás? //
// A második meetupról szóló beszámolót itt olvasd //
Definíció: a visszavadítás” (rewilding) kifejezést nem csak az erdők kapcsán használjuk, bár az erdők visszavadítása az egyik legismertebb és leggyakoribb formája. Általánosabb értelemben a visszavadítás egy ökológiai helyreállítási stratégia, célja, hogy:
- egy adott terület ökoszisztémáját visszavezesse egy természetesebb állapotba,
- csökkentse a negatív emberi hatásokat,
- visszahozza az őshonos fajokat (akár csúcsragadozókat is!),
- újraindítsa a természetes ökológiai folyamatokat (pl. vándorlás, ragadozás, legelés, természetes tűz stb.).
Mi pedig arra utalva kezdtük gyurmázni a szót, hogy mennyire eltávolodtunk a modern civilizációt élve, képernyők előtt senyvedve, székekre, ülésekre, padokba kényszerítve, mesterséges fények, anyagok között és rissz-rossz táplálékokon éhezve jórészt elzárva attól, amire amúgy létrejöttünk. De a testünk emlékszik, ezért kiindulásként azt hoztuk, hogy az életünknek (beszélgetéseinknek, munkánknak, inspirációnknak, üzleti kapcsolatainknak) is emlékeznie kell. Legalábbis érdemes emlékeztetni, és amit válaszol, azt tanácsként megfogadni.
Mi is történt a „visszavadítás”-meetupon?
Először is összegyűlt közel 30 olyan ember (velünk együtt természetesen:), akinek mind nagyon fontosak a fentiek. Természetesnek LENNI, természetesen MŰKÖDNI, természetesebben kapcsolódni is… Ez már hatalmas eredmény. Emellett figyeltünk és inspiráltunk, beszélgettünk és vitatkoztunk, „beleszagoltunk egymás személyes-szakmai aurájába”, és rengeteget nevettünk. Még némi hieroglifa-nyelvtant is felszedtünk! 🙂
A fenntarthatóság körül pedig nem a „#mindmeghalunk” (by nagyréka) paradigma mentén keringtünk, hanem átéreztük, ha mi magunk jól vagyunk, és együtt jól vagyunk, amellett, hogy megtaláljuk a környezettel (újra)kapcsolódás egészséges mintázatait, és ebben másoknak is segítünk (ha kérik!), nagyjából megtettük, ami a feladatunk ezzel kapcsolatban. Kinek mennyi: ez már önálló, saját megítélés dolga.
A „test visszavadítása” world café-asztalnál úgy jártuk körül a kérdést, mintha babaként újra rácsodálkoznánk kezünkre-lábunkra, ez is mi vagyunk…. Nemcsak a gondolataink, a munkánk, a viszonyulásaink és viszonyaink, a történetünk, múltunk és jövőnk – hanem az örömeink és fájdalmaink, a megújulásunk és elmúlásunk, a külső ideálok és a saját magunk által felfedezett csodák is… Például. Neked például mi még? 🙂
… és ez csak az egyik asztal volt a háromból! 🙂
Nézegess további képeket LinkedIn-en itt és itt, olvasd el Réka és Szilvi élménybeszámolóját is az eseményről (és asztaluk eredményeiről), és persze köszönjük szépen mindenkinek, aki eljött, testben is velünk volt, és megosztotta a gondolatait, az érzéseit és idejét egy csapattal, akinek ez fontos!
5 kommunikációs tanulság, amit magaddal vihetsz
- Ha van egy ügyed, ami igazán fontos számodra, találkozz személyesen azokkal, akikkel közösen építed az ügyet!
- A bevezető gondolatok (one-to-many) és a kiscsoportos ötletelés (many-with-many) épp olyan értékes formátum-elem, a gondolatokon túlmutatóan is.
- Definiáld az ügyedet pontosan! Ha nem egyértelmű (fenntarthatóság kapcsán pl. MIT akarsz fenntartani?, mert a jelenlegi környezeti állapotokat már nem érdemes), magát a szót is cseréld, ha kell!
- Érintettség nélkül nincs döntéshozatal: ismerd a perszónáidat, és célozz azokra (de rájuk pontosan igazítsd az üzeneteket, formákat), akiket érint a témád!
- Ökoszisztéma-gondolkodás: a tartalommarketing sem más, mint egy nagy, burjánzó erdő. Az élővilág elemei összefüggésben tudják támogatni egymást (ahogy mi magunk, és gondolataink is).
