A marketing talán a legösszetettebb üzleti művészet. Itt ugyanúgy van helye a végtelen, szárnyaló fantáziának, mint a kemény adatokon alapuló, aprólékos munkának. Egy kedves szakmai ismerősöm ezt egyszer úgy fogalmazta meg, hogy a „bölcsész marketinges” és a „gépész marketinges” dolgozik együtt: előbbi a szavakkal, utóbbi a számokkal varázsol igazán nagyot.
Ráadásul úgy gondolom mindkettő stratéga is, de egyikük sem fél időnként „összepiszkolni a kezét”: megírni, kiszámolni, beállítani, megszervezni, összerakni a végeredményt.
Miben rejlik a marketinges szupererő?
A marketinges különleges piaci szereplő: a brandtől a PPC-ig, a kutatástól a videózásig, az analitikától az értékesítés-támogatásáig sok mindenhez kell értenie legalább egy kicsit. Nem feltétlenül azért, mert mindent ő csinál is meg, hanem mert értenie kell a kapcsolódásokat: megbízója ugyanis jó eséllyel nem ismeri mindegyiknek minden árnyalatát. Neki nem is ez a dolga. A marketinges viszont ezért lesz gyakran tolmács. Lefordítja, mit mond a PPC-s, mit akar a sales, mire van szüksége a designernek, mit mér az analitika, és mindebből mit lásson az ügyfél vagy a menedzsment.
Talán ez a marketing egyik legérdekesebb része: nem az a cél, hogy mindenhez értsünk, hanem hogy elég sok mindenhez értsünk ahhoz, hogy értelmes kapcsolatokat tudjuk köztük teremteni.
Érték a marketingben ott keletkezik, ahol nem a specialisták bütykölgetnek a saját kis játszóterükön, hanem ha össze is tudják illeszteni a nagy puzzle-t.
Van stratégia, készül a landing, értjük a kampányt, tiszta a brief, zakatol az eladás.
Mit hoz az asztalhoz a marketing-szakma?
Egy kis pszichológiát, főleg a „bölcsésznek”: megérteni, mit akar a célcsoport. Némi szövegírást: még egy státusz riport is üthet! Csipetnyi kíváncsiságot: tudni kérdezni, információt rendezni, történetet mesélni, érthetően fogalmazni. Pici közgáz: érteni az üzleti modellt, az árazást, a költségeket, a megtérülést. Jó adag adatmunkát: mérni, összehasonlítani, következtetéseket levonni. Jöhet a technológia, szintén a „gépésznek”? Weboldalak, analitika, hirdetési rendszerek, CRM-ek, automatizációk, AI-eszközök.
Kell ízlés: ha nem is designer, de felismeri, ha valami vizuálisan nem működik. Elmaradhatatlan a projektmenedzsment is: összefogni embereket, feladatokat, határidőket és prioritásokat.
A marketinges legfontosabb képessége talán az, hogy felismerje, mikor melyik tudásra van szükség.
Mikor kell még egy kreatív ötlet vagy egy Excel. Kutatni, vagy „csak” megkérdezni az ügyfelet. Esetleg bevonni egy specialistát. És mikor kell egyszerűen végre elkészíteni azt, amiről már három hete beszélünk.
A marketinges nem is egyetlen szakmához, inkább olyan, mint egy karmester, aki picit az összes hangszerhez ért. Talán egyiken sem virtuóz, de összességében és mélységében érti a zenét.
