Tartalommarketing tervezésekor sokszor futunk bele az egészen pontos üzleti tervszámok hiányába. Például: pontosan kik (és hányan) lesznek azok, akik vásárolnak tőled? Kik (és hányan) lesznek azok, akik a tartalmaiddal kell hogy találkozzanak ahhoz, hogy végül az előbbi csoport prominens tagjai vásároljanak tőled? És ez két különböző csoport? Na igen, határozott véleményem szerint igen.
És nemcsak szerintem, hanem a világ egyik legérdekesebb sales- és marketingautomatizációs szoftvere, a Hubspot blogja szerint is. Tartalommarketinggel nem szűken azt és csak azt a célcsoportot szólítjuk meg, aki végül vásárlói döntést hoz, hanem például az ő befolyásolóit, döntéshozóit, vagy a megvásárolt termék / szolgáltatás végfelhasználóit is, ha ezek különböznek egymástól. Amikor egy női parfümöt kizárólag férfiak vásárolnak (ajándékba), attól még továbbra is a nőket kell megszólítanunk a kommunikációval, mert a pasik majd tőlük szépen értesülnek arról, hogy mire vágynak…
A Hubspot szinte művészi szinten űzi a tartalommarketinget, isteni elméleteket, egyszerű, érthető, és jól ábrázolható okosságokat publikál, ingyen, melyekhez (persze) a termékük is kapcsolódik. Olvasd el például ezt a cikket részletesen, amit rögtön meg is hekkelünk egy picit…
TAM SAM SOM: What Do They Mean & How Do You Calculate Them?
Rövid magyarázat az eredeti gondolatról, mielőtt részben átírjuk: a három rövidítés „teljes megszólítható piac”, a „kiszolgálható megszólítható piac”, és a „kiszolgálható elérhető piac” megkülönböztetéséről szól:
- TAM: ez a piaci igény a szolgáltatásodra, a teljes piaci (és növekedési) potenciált jelenti
- SAM: ez az a piaci szegmens, amit meg is tudunk szerezni az üzleti modellünk szerint
- SOM: a rövid távon, reálisan megszerezhető és kiszolgálható piaci szegmens.
Most pedig felkínálnék egy alternatív kibontást erre az utóbbi rövidítésre:
“That’s exactly where your
Audience is looking for your
Marketing content!”
– itt található a közönséged, aki a témáddal kapcsolatos információkra számít tőled.
Ez fontos megkülönböztetés többek között a buyer persona és a kommunikációs perszóna tekintetében is. A vevőid körül van egy csomó más ember, akik nem hoznak konkrét vásárlói döntést, de fontos nekik, hogy tudjanak rólad. Ilyen lehet például egy vállalati szoftver esetén a végfelhasználó, aki nem fog a KOSÁRBA TESZEM gombra kattintani (talán a szervezetben egy egész sor döntéshozóval és adminisztrációs folyamattal odább történik ez meg), ideális esetben mégis hatással van a vásárlásra, mert ő választotta a megoldást, amit évekig kattintgatni fog a munkahelyén.
Tervezz, legyen üzleti stratégiád, mielőtt a marketinghez fordulnál mérhető eredményekért! Tudd, hogy mi érhető el, és ezek a célok milyen eszközöket kívánnak, milyen áron üzemeltetve őket! Tartalommal is töltsd fel a marketingedet: ne csak kérj (vásárlást, előfizetést, kattintást), hanem adj is közönségednek értéket!
Ránézzünk együtt, hogy tartasz-e már itt? Örömmel gondolkozom veled az értékeken, amivel a legnagyobb buborékot feltöltheted!
A közönséged már nagyjából megvan. De mi bajuk van ezeknek…? Azaz: mik a kimondatlan kérdéseik, amíg a megrendelésig, vásárlásig eljutnak nálad, nulláról akár, még a problématudat megjelenése előtt? Mire lehetnek kíváncsiak a témáddal kapcsolatban? Erről a következő poszt szól, addig is kövesd a LinkedIn oldalamat, hogy ne maradj le a válaszról!
