Az ügyfél nem hülye. Az ügyfél a maga módján okos. A maga szakmájához, tudományához ért, a maga üzleti modelljét és igényeit ismeri, a maga világában értelmezi a munkáját. Ha értene ahhoz, amihez te értesz, nem lenne szüksége rád. De szüksége van rád, és azt szeretné, hogy tedd számára érthetővé, amit hozol. Ha azt mondja, tőled most már bullshit nélkül kéri a lényeget, valószínűleg az elődeid nem fordították le a számára a saját szakmájukat. Az, hogy „hagyjuk a bullshit-et”, nem azt jelenti, hogy mellőzd a szakmaiságot, hanem azt, hogy az ő nyelvén kommunikálj. Profin, magas minőségben, és számára is teljesen érthetően.
Szép szakma a marketing, és nem egyszerűen rengeteg rövidítést használ: azok éltetik. 🙂 A SEO után itt a GEO, a ROI mellett itt vannak a KPI-k, a PPC. Az UGC, a SM és a PR mind elengedhetetlen eszközök a mixben… Ha ezekkel a fogalmakkal anélkül dobálózol, hogy pontosan tudnád, mennyit ért belőle az ügyfél, ideig-óráig működhet a szakmai kapcsolat. De hamar félreértéseket kell majd (utólag) rendeznetek.
Értsétek a közös értéket!
Az ügyfél nem hülye: de például a content design is egy elég összetett fogalom. Nem hajíthatom oda valakinek, ezt fogjuk csinálni: „kontentet dizájnolunk”. 🙂 A content (itt: tartalommarketing) és a design (itt: tervezés) fogalmai mögött pedig megint több tonnányi szakirodalom, és sok évnyi szakmai tapasztalat rejtőzik. Nem várhatjuk el senkitől, hogy azonnal értse. Ráadásul az ügyfélnek csak azt szükséges értenie, amivel ő foglalkozik, meg persze az értéket, amit a közös folyamat teremthet számára. És az ő ügyfelei számára. (Akik amúgy szintén egyáltalán nem hülyék. Csak megint máshoz értenek.)
Az igazán jó tanácsadás nem attól jó, hogy mennyi új fogalmat vezetünk be egy beszélgetésben. Hanem attól, hogy a végén a másik fél pontosabban látja a saját helyzetét, és érti, mi miért történik.
A marketing – vagy bármely területe, például a content design – nem attól lesz profi, hogy teletömtük szakszavakkal és rövidítésekkel. De attól lesz értékes, hogy képes lefordítani a saját tudását annak a világnak a nyelvére, ahol használni fogják. Az igazán jó tanácsadó se nem egyszerűsít, se nem „szakzsargonkodik”, hanem érthetővé tesz.
Amikor egy ügyfél azt mondja: „bullshit nélkül, ha lehet”, nem feltétlenül kritizál, valójában csak azt kéri, hogy mutassuk meg neki a szakmát úgy, hogy abból ő is dolgozni tudjon. Ami egy teljesen jogos kérés.
Mit érdemes észben tartani tanácsadóként?
- A szakzsargon nem bizonyítja a szakértelmet. Sokkal hasznosabb elmagyarázni a munkánkat úgy, hogy az ügyfél használni is tudja az információt.
- Fordítani a mi feladatunk. Az ügyfél a saját iparágának nyelvén gondolkodik – a mi dolgunk a marketing logikáját egy közös nyelven átadni.
- A rövidítés nem válik stratégiává. SEO, KPI, ROI, PPC – ezek eszközök. Az ügyfelet valójában az érdekli, hogy mi fog történni a bizniszével.
- Az érthetőség bizalmat épít. Ha az ügyfél pontosan érti, mit csinálunk és miért, sokkal könnyebb közösen dönteni.
- A jó tanácsadás célja nem a lenyűgözés, hanem a megértés. Méghozzá a kölcsönös megértés, bizalom alapján, amihez megvannak az átjáróink egymás világába.
Végső soron a „bullshit nélkül” kérés mögött egy teljesen legitim igény áll: az ügyfél szeretné érteni a folyamatot, amibe időt, energiát és pénzt fektet. A content design egyik legfontosabb alapelve pedig pontosan ez: nemcsak tartalmat tervezünk, hanem megértést.
Beszélgetnél velem (érthetően) tartalommarketingről? Vágjunk bele!
PS: Fontos megjegyezni, hogy a történet teljes mértékben fikció: részemről nem kaptam ilyen visszajelzést ügyféltől, hogy „ne bullshitelj, ha lehet„, de nem is adnék másnak ilyet. Találkoztam viszont egy prezentációval, ami tele volt (indokolt, és jól érthető) szakmai kifejezésekkel, és úgy volt profi és kiegyensúlyozott ahogy volt.
