… aztán szedd össze (magad, és) a tanultakat, amivel majd sikerre viszed a stratégiát!
Kicsit kegyetlenül hangzik, de végső soron járni is így tanultunk. Első lépéseinkbe gyorsan belebuktunk, de szerencsére még közel volt a föld, és térdünk káromkodós porolgatása helyett szó nélkül felpattantunk és szaladtunk tovább. (Amúgy az az öröm a gyerekarcokon, ami az egyensúlyozás izgalmát tükrözi, egészen páratlan: milyen klasszul önjutalmazó is volt akkor még a tanulás!)
Tartalommarketingről beszélünk ugye, ez már sokkal komolyabb ügy. Itt stratégiára, perszónák meghatározására, erőforrás-menedzsmentre, SEO-szövegírásra, Analytics-elemzésekre van szükség, és persze ráncolt szemöldökökre. Itt nincs helye a hülyéskedésnek! Valóban. De némi könnyed és amúgy nem túl erőforrás-igényes kísérlet nagyon jól jöhet az úton.
Ki kell próbálni csatornákat, tartalomtípusokat és különböző stílusokat. Bele kell helyezkedni tartalmak befogadóinak élethelyzeteibe, és játszani a számukra elképzelt témákkal. Meg kell nézegetni a piac, a pályatársak, a kezdők és a tapasztaltak gyakorlatait itthon és külföldön, és kidobni a digitális térbe, ha „fényt kaptunk”, és felmerült egy jónak tűnő ötlet.
Amikor vállalkozni kezdtél, talán készítettél stratégiát. Jól tetted. Amikor viszont 2, 5, 15 éve vállalkozol, és visszamész stratégiát frissíteni, ezt rengeteg új tapasztalat alapján teszed majd. Ezek a kis módosítások számítanak a legtöbbet. „Sikerre vinni” persze nem fogod: túl üzletiguru-aspiráns mondatok lennének így ezek, már a stílusukon is érezni, nem ide valók. De a szemléletből, a startupper-lendületből érdemes elcsípni valamennyit. A kísérletezés, a bátor (de mondjuk füvön gyakorolt) arcra esés – és a friss fű illatával az orrunkban továbbhaladás – pótolhatatlan kincs. Ráadásul minél aktívabban dolgozol a kontent kitutizásán, annál szebbre-nagyobbra növekszik a tartalmi ökoszisztémád is, ami olyan, mint egy biodiverz erdő: elfér benne mindenféle, a hasraesett kísérlet, és a hatalmas növény-matuzsálemek is.
PS: I love you
Amúgy végül (a legtöbben) járni is megtanultunk. Tehát nem minden egyes lépésünk a „fail fast” módszertan alapján végezte a földön, voltak szerencsés kísérletek is. Egyesek még a fára is felmásztak. Leesés nélkül. Vagy egy hólepte lejtőn is le tudnak száguldani a kulcscsonttörést elkerülve… Szóval a bevállalós sem mindig balszerencsés, a tartalmi ötletek között is lehet – akár elsőre – telitalálat! 😉