fbpx

1gondolat: hadd tudja a jobb kéz, mit akar a bal

kék és sárga kéz

Mindig is visszatetszőnek tartottam a “humán vagy reál” típusú megkülönböztetést, “kreatív” és “számolós” készségek mesterséges szétválasztását, a határ leegyszerűsítő voltát. Persze a sematikus ábrák nagyon kifejezőek tudnak lenni. Tudjátok, amikor a jobb agyfélteke gyönyörű színekben burjánzik, a bal pedig totál kocka… (Bár a mítosz-gyanús történetekről előbb-utóbb csak kiderül, hogy mítoszok.) Sok helyzetben a sémák, ahogy a sztereotípiák is, segítenek megérteni a világot, néha mégis muszáj árnyaltabban tekinteni a jelenségekre, főleg, ha meg is szeretnénk érteni őket.

Hasznos, de alaposan lebutított hozzáállás a marketingesek világának kettéválasztása is. Vannak olyan kollégák, akik szinte kizárólag adatokkal, excelekkel, számokkal dolgoznak, sőt, még szeretik is. Vannak, akik főleg képekkel, vizuális elemekkel varázsolnak, és megint mások elvont fogalmakkal, melyeknek pszichológiához, irodalomhoz sokkal több közük van… Mégis marketingesnek nevezzük magunkat mind, mert

termékeket és szolgáltatásokat bábáskodunk a piacra, márkákat lopunk be a közönségük szívébe, eladót és vevőt kísérjük egymást karjai közé, utolsó leheletünkig segítjük a gazdaság érték-alapú működését…

Az “ördög” jobb és bal keze

Ráadásul egymás nélkül sehova nem jutnánk. Hiába tervezek veled istenkirálycsászár kontentet, ha nem lesz utána klassz kampánymenedzsered, aki optimalizálja a hirdetéseidet. (Szinte) fölöslegesen írsz pengeéles, és perszónáid problémáira végső válaszokat adó blogposztokat, ha a versenytársad cikkei erősebbek a SEO-ban. Szikrázhat az agyad kreatív illusztrációkat, ha nem stimmelnek az adatbázisok, akkor soha nem jut el a hírleveled a közönséged szeme elé.

És ez még csak a feje” – hozná erre szokásos vicceinek egyikét kedves ex-kollégám, mert még ezekben a legkézenfekvőbb példákban is több személy viszi a különböző kompetenciákat. Gyakran kerül olyan helyzetbe a “humán” marketinges, hogy pillanatok alatt elő kell pattintania a “reál” énjét, és viszont. Bajban van az a cég, ahol nem tudja a jobb kéz, mit akar a bal – de még nagyobb bajban az a generalista, aki egy kezén meg tudná számolni a területeket, melyek közt otthonosan mozog… Részemről tartalommarketingre specializálódtam, és bevallom, magyarból szignifikánsan többször voltam ötös, mint matekból, de ha legalább beszélgetni nem tudnék a “gépész” marketingessel, aki ügyfelem, megbízóm másik jobbkeze, mind meg lennénk lőve. Akár egy(-ké) emberen belül sorakozik fel a készség-paletta, akár több szakértő erőforrásait legózzuk egymás mellé, értelmesen kell kommunikálnia egymással a koncepcióknak, kreatívoknak, és adatoknak, a hosszú távú stratégiai célokat együtt szolgálva.

Nálatok hogy egészítik ki egymást a “kiszámolós” és a “megírós” erőforrások? Marketingesként inkább generalista, vagy inkább specialista szerepekben érzed otthonosan magad? És matekból vagy magyarból volt többször ötösöd a suliban…? 🙂

Hasonló bejegyzések

Sokkoló igazság a perszónáidról

Sokkoló igazság a perszónáidról

Ahogy az sejthető volt (például a clickbait híradókból tanulhatunk erről) minden feltűnően kattintékony cím mögött egy féligazság rejlik: a perszónáiddal kapcsolatos infó ritkán sokkoló. És ez nagyon is jól van így! Mert azt jelenti, hogy nem habókra termelsz /...

bővebben