fbpx

Értékeljük a kis lépéseket is? Klímaválság, kommunikáció, kínzó kérdések

2024.01.23.

klímaválság kanalakkal

LinkedIn-re írtam eredetileg, olvasd alább sokkal részletesebben, és beszélgessünk róla személyesen!

Attól, hogy a konyhámban nem minden eszköz írja ki a pontos időt, mégis nagyon finomakat lehet benne főzni.” Az, hogy a természettel szorosabban kéne együtt gondolkoznunk, még nem zárja ki a jólétet, mondja annak a stúdióbeszélgetésnek a végén Diana URGE-VORSATZ, ami napok óta borzasztóan foglalkoztat, és magamban hozzáteszem: a természettel való együttműködés a jól-létet sem zárja ki, sőt, akár még elő is segítheti. Hogy hogyan? Erre egy személyes példát szeretnék hozni:

Közel a természethez

Egy időben, hosszú évekig, sokat kerteztem. Komposztládában érett a föld eledele, a fűszer- és zöldségkert boldogan hálálta meg a táplálást és gondoskodást. Friss paradicsom, cukkini, bazsalikom került az asztalra, kísérleti zöldségek-gyümölcsök, és főzés közben nemcsak az alapanyagokkal, hanem a vízzel is csínján bántunk, mert tudtuk, honnan jön és hova megy. Figyeltük az időjárást, mert közvetlen közelről tapasztaltuk a hatását, nemcsak a konyhakertben, hanem a bőrünkön is, hiszen ki kellett menni szélsőséges melegben-hidegben is, és csodáltuk a természet fény-hang-szín-játékait, mert gyönyörű volt, és mert „megérdemeltük”…

Ez az érzet, ez a csontokig hatoló természetközeli tapasztalat sok városlakó életéből alapvetően hiányzik. Földünk 8 milliárd lakójának több mint fele ma már városokban él. Tőlük hogyan kérhetnénk, hogy figyeljenek jobban a természetre, ami épp tönkremegy az arra fogékony szemek láttára?


Akinek nincs közvetlen tapasztalata arról, hogy a számára szokatlan melegben egyszerűen meghal az eperpalánta, az nem fog kínosan vigyázni a saját szokásaira, amikről tudja, hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. Még fontosabb: nem fog utánanézni, valóban az ő saját szokásai járulnak-e hozzá az éghajlatváltozáshoz, vagy a cégek eljárásai, akiknek a termékeit megveszi a sarki boltban, plázában, vagy a pártok döntései, akikre szavaz… És így tovább, mondaná Vonnegut. Vajon hogy reagálna az ökológiai párbeszédre, ha élne?

Kérdések klímaválságról a vitaműsor nyomán

A videó, aminek kapcsán elgondolkoztam mindezen, itt megtekinthető, és melegen ajánlom is a megnézését: Civilizációs összeomlás jön, vagy újfajta jólét? Tudós érvek ütköznek a 24.hu világvége-vitájában

Gelencsér András környezettudós, Ürge-Vorsatz Diána fizikus és Nagy Balázs geográfus vitatkozik benne egy 24.hu interjúból indult cikksorozat kapcsán, és ha nem is az egészet nézed / olvasod végig, de néhány fontos kérdésem lenne hozzád:

  • 1. El tudsz képzelni egy újfajta jólétet egy várható „civilizációs összeomlás” nyomán / után / mellett / helyett?
  • 2. Észreveszed magad körül (amit én a videóban – és nem biztos, hogy igazam van), hogy a hasonló viták női szereplői hajlamosabbak előre tekinteni, és értékelni a kis lépéseket is, míg a férfiak a racionális megértésre hivatkozva sokkal borúlátóbban VAGY egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel?
  • 3. El tudod képzelni, hogy perszonalizáltan (!), tehát mindannyian helyzetünk, szerepeink, hatósugarunk fényében foglalkozzunk a klímaválsággal és vegyünk részt a világvége-vitában – valamint a válság elhárításában / oldásában?


Ez utóbbi bizony már #contentdesign, és #tartalommarketing

Mert muszáj, MUSZÁJ különböző perszónákban gondolkoznunk, ha akkora tömeget szeretnénk megszólítani, amekkorára szükségünk van. Lépésenként bevonódva, de nagyon nagyra.

Oké, a stúdióbeszélgetés során elhangzik egy fontos megkülönböztetés, a generációs különbség: ma már a fiatalok körében nem az autó az elsődleges státuszszimbólum, sokkal inkább a mobil. Oké, beszélnek arról is, hogy a jólét egy Dániában élő ember számára ma mást jelent, mint egy Magyarországon élőnek. De vajon tudatosan kommunikálnak a témában a klímaaktivisták ezeknek az eltéréseknek a figyelembe vételével? Fenntarthatósági jelentések készítői és értelmezői hallottak már vajon a kommunikációs perszónákról és perszóna-gondolkodásról?


És vajon miért kerüljük el a KONKRÉT kérdéseket klímaválság kapcsán:

❓ ki mit tegyen pontosan a maga szintjén, ami reális, ki hogyan gondolkozzon a saját neme, kora, pozíciója, élettere figyelembe vételével az ökológiai katasztrófa megfékezéséről?
❓ hol vannak azok a rendszer szintű kezdeményezések, amelyekhez igazodni lehet nagyon nagy tömegekben DE perszonalizált módon?
❓Te tudsz ilyenekről?

Több mint egy éve írtam erről részletesen Fenntarthatóság és perszóna-gondolkodás címmel, ahol megnéztünk néhány példa-perszónát és a klíma-kérdéshez fűződő (elképzelt) viszonyukat. Nemsokára tartok egy kurzust is a téma kapcsán, amiről szólok, amint lehet. Mégis, alapvetően az érdekel, hogy te hogy vagy ezzel: magánemberként, vállalkozóként, vezetőként, gondolkodóként! Beszélgessünk róla a LinkedIn-e!

KÖSZÖNET:

A cikket a JóÜgyes egy összefoglalója inspirálta, a Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal készült interjút osztották meg LinkedIn-en: „A kutató úgy véli, a globális gazdasági rendszer gyökeresen megváltoztatható a közeljövőben, de azt nem a technológiai fejlődéstől, hanem a gondolkodásmódunk megváltoztatásától várhatjuk.

Oszd meg ismerőseiddel is!

Hasonló bejegyzések

Ikigai és az inspiráció forrásai

Ikigai és az inspiráció forrásai

Kedves régi ismerős keresett meg még 2020 közepe táján azzal, hogy mostantól tanácsadóként dolgozik, és szeretné a tartalommarketingjét rendbe tenni, content coaching érdekelné. Nekiláttunk feltérképezni a vállalkozását, a kommunikációs üzeneteit, és ránéztünk a...

bővebben
Tématervezéstől kontent kalendárig

Tématervezéstől kontent kalendárig

Szuper kérdést kaptam egy content design workshop után: "értem a keretrendszert, megvannak a perszónák, tök jók a témák, amiket összeötleteltünk nekik: de hogyan lesznek ebből tartalmak?" Ezen a workshopon lényegében egy szimulációt végeztünk: eljátszottunk egy...

bővebben