Csípőből löknéd, és még örülnél is, hogy nem konzerv-választ adtál: mindkettő? A kérdés pedig annyi volt, hogy hirdessek-e a social médiában, vagy próbáljak inkább „bekerülni” releváns magazinokba. Igazad lenne! Hiszen az eldöntendő kérdések 99%-ában mindig az egyszerű IS a válasz… Ráadásul te is tanultad a klasszikus fogalmakat: szinte mindig marketing-mixben gondolkodunk. Ha kontentről van szó, akkor tartalmi ökoszisztémában. De van ennél „rafkósabb” válasz is.
A minap felhívott egy kedves ismerős, „Vera, te ugye értesz a píárhoz meg ilyesmi, lenne egy kérdésem„. Nyilván a „meg ilyesmi” rész keltette fel leginkább a kíváncsiságomat :), és sejtettem, hogy összetett probléma kerül az asztalra. Azt szerette volna tudni, hogy design-ékszerek értékesítésére inkább a már unalomig ismert, és rommá hirdetett Instagram a megfelelő eszköz, vagy próbáljon meg bejutni életmód-magazinokba, hogy részletesen ismerkedhessenek az ékszerekkel és készítőjével a leendő vásárlók.
Mivel egy vásárlói döntés meghozataláig minimum hét impulzusra van szükségünk egy adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban, kézenfekvő módon a magazin PLUSZ Insta megoldás lehet leginkább célravezető. VAGY NEM. Mert nem tudjuk, ki az ideális (!) vásárló, aki tényleg meg is veszi a gyönyörű és drága kiegészítőket, nem tudjuk, hogy mit ő mit olvas, hogyan kattint, nem tudjuk, ők hányan vannak és mennyit költhetünk a figyelmük megszerzésére (hétszer), és így tovább, hosszan.
Azt a hasonlatot bírtam kitalálni hirtelen, hogy olyan, mintha egy tudósnak akarnál instrukciót adni a kísérletéhez:
– Figyelj, prof, mindketten tudjuk, hogy pont 100 változó gyakorol hatást a kísérleted végkimenetelére, de mi lenne, ha te most csak hármat, vagy négyet vennél figyelembe…?
Elkerekedett szemmel küldene ki a laborból, és szépen felsorakoztatná mind a 100 változót, ahogy illik.
Egy marketingterv (azon belül a kontent ökoszisztéma „alaprajza”) szintén jóval több változóval dolgozik, mint az elsőre látszó néhány. Ékszertervezőként például tök jó érzés (aztán Instán megosztani is „menő”), hogy ott vagyok fotóval az Elle-ben. A social media mellett pedig sok év tapasztalata, nomeg a számosság szól: jó sok mindenkit elérünk rajta…
Néhány fontos változó a sok közül:
- De ki a célcsoport? A mindenki sokkal közelebb áll a senki, mint a valaki kategóriájához, mint az „köztudott”, ezért sokkal pontosabb infóra van szükségünk a vevőinkről (és tartalmaink fogyasztóiról, akik nem feltétlenül és tökéletesen ugyanaz a kategória!).
- Hol tájékozódnak, szórakoznak, kapcsolódnak ezek az emberek, ha már jól körülhatároltuk őket? Mire kíváncsiak, hogyan hoznak döntéseket, hogyan ajándékoznak…?
- Egyáltalán: milyen piacon, környezetben, versenytársakkal és partnerekkel dolgozunk?
- Mi a mi legfontosabb értékünk, ami megkülönböztet másoktól, de össze is kapcsol a vevőinkkel?
- Milyen erőforrásaink (vigyázz, ez nemcsak pénz, hanem beletett munkaórák is!) állnak rendelkezésre a marketing-mix működtetésére?
- És folytasd a sort bátran, hiszen ha nem is 100, de egy marketingstratégiányi kérdést még jócskán meg kell válaszolnunk… Méghozzá ideális esetben az üzleti stratégia részeként, adatokkal alátámasztva.
(Mikrovállalkozóknak szóló stratégiai kérdésekről a Karson blogján olvass (sokkal!) többet!)
Végül jót beszélgettünk, igyekeztem mélyebbre menni a felületes válaszoknál, de végső soron szerintem azzal tette le a telefont a kedves ismerős, hogy „egy tanácsadó is csak annyit tud, hogy fordulj tanácsadóhoz”. Vállalom. Elsőre mindenképp. De ha a végére jutottál a sok kérdés alapos feltárásának és megválaszolásának, az a következő évekre megszabhatja a minden másnál valószínűbben helyes irányt.
