Három szempontból is érdekes hír, hogy új definíciót fogadott el a nemzetközi pr-szövetség (írja a Kreatív).
Egyrészt
úgy tűnik, még mindig mintha valami babonás tisztelet övezné a definíciókat. Mintha nem az lenne a definíció, amit a Google elsőként elénk tol, hanem az, amire mi (bárki is legyünk mi) rámondtuk: márpedig mától ezt jelenti a pr. De ez a kissé technokrata vélemény még lehet vita kérdése. Sőt, minden tiszteletem az akadémikus, egyezményes, konszenzusos megállapításoké, és a munkáé, amit beletesznek az alkotók!
Másrészt
viszont az új meghatározás egyes szavai különös értelmet nyernek. Azt mondja: “döntéshozatalon alapuló vezető gyakorlat”. Vezetői gyakorlat! Azaz a pr (= public relations, kapcsolat a közönségünkkel) se nem sajtóközlemény-küldözgetés, se nem újságíró-hívogatás, se nem habosítás-csűrés-csavarás, hanem egy magas szintű, tudatos szervezeti hozzáállás, amely hosszú távon, komoly elköteleződés mellett ültethető át a gyakorlatba. Wow! Ha ez valóban így működik, semmi baj nincs a pr-rel! Amúgy sincs, de így aztán végképp… 🙂
Harmadrészt
megnézhetjük, hogyan épül fel “a profik”, legalábbis egy szakma kiemelt szakértőinek munkája nyomán egy definíció, ha már elfogadjuk a definíció-fétist.
A definíció maga úgy szól, hogy „a public relations egy döntéshozatalon alapuló vezetői gyakorlat, amelynek célja a szervezetek és közönségük közti kapcsolatépítés és az érdeklődés felkeltése, megbízható és etikus kommunikációs eszközökkel közvetített információk által.”
Azaz válaszol elsősorban a mi, miért és hogyan kérdésekre, ezek pedig pont azok a kérdések, melyekre – amikor majd mi magunk szeretnénk definiálni valamit – szintén érdemes fókuszálni.
+1 fontos szempont,
hogy a definció holmi “megbízható és etikus kommunikációs eszközöket” emleget a legvégén, ami talán épp az utóbbi évtized pr-gyakorlatának ferdülgetései miatt vált most kiemelten fontossá. Ha még közelebbről megszagolgatjuk a definciót, kézműves-szagot is érezhetünk rajta! 🙂
Ugyanúgy, ahogy a szövegíród: te magad légy, a közösségi média korában a saját pr-esed is nyugodtan te magad légy. Kis beletanulás (a technikákba), kis odafigyelés (a közönségedre), kis gyakorlás (csak az íze kedvéért), és átjutsz, könnyebben, mint teve a tű fokán, a perszonáid szívéig.
Nem rossz a közvetítő közeg, nem rossz a píár-szakemberek kapcsolatrendszere, és a szűrő szerep, és tényleg fontos megjelenni a klasszikus médiatermékek hasábjain is. Ezt valóban muszáj szakemberekre bízni, mert lehet a (stratégiai) pr-t hihetetlen jól csinálni. De megvannak az eszközeid, hogy – akár csak kísérletileg, kezdésnek, megismerni a terepet – te magad is belekóstolj a közvetlen közönség-kapcsolódásba. Segíthetek?