fbpx

Scully, a társadalmi titkosügynök, avagy egy tökéletes tartalmi ökoszisztéma története

2023.03.24.

Scully ügynök

Ha te rendszeres olvasója vagy a content design blognak, és a Telexnek is, akkor most elég volt a poszt címét elolvasnod, és érted. Ha egyiket vagy másikat nem követed – de Scully nevét ismered, különben a címnél se jutottál volna tovább – lesz itt néhány izgalmas gondolatat és gyakorlati javaslat a számodra!

A sorozat

1993 és 2002 között futott az X-akták amerikai kult-sorozat, amiben két FBI ügynök (Dana Scully és Fox Mulder) paranormális jelenségeket tár fel. A kilenc évad összesen 202 epizódból állt, emellett két mozifilm is készült a sztoriból. Becslések szerint több mint 50 millió ember nézte, világszerte kb. 200 országban sugározták, és nem mellesleg 16 Emmy-díjat is nyert. 

Egy-egy epizód (reklámblokkokkal együtt) átlagosan 45 perc volt, a két mozifilm együtt összesen 225 perc: a teljes “műsoridő” tehát 9315 perc, ami 155 órányi tartalom.

A társadalmi hatás (“social impact”)

“Mulder és Scully kalandjait hétről hétre milliók követték, és ennek meg is lett az eredménye: a 21st Century Fox, a Geena Davis Gender- és Médiakutató Intézet és a J. Walter Thompson közös kutatásából kiderült, hogy létezik egy úgynevezett Scully-hatás, azaz a karakter miatt megugrott a tudományos területeken elhelyezkedő nők száma.” (Forrás: Telex)

Az idézett cikkben is közölt kutatási adatokból egyértelműen kiderül, hogy azok a nők, akik sok X-aktákat néztek, nagyobb eséllyel helyezkedtek el tudományos, technológiai, mérnöki, vagy matematikai (angolul rövidítve: STEM) pályán.

“Azok közül, akik ismerik Scully karakterét, 91 százalék gondolja azt, hogy a különleges ügynök jó példakép a lányok és nők számára. Ennek a csoportnak 63 százaléka mondta azt, hogy Scully karaktere megerősítette az önbizalmukat, hogy férfiak által dominált szakmában dolgozzanak, és a STEM-ben dolgozók 63 százaléka válaszolta azt, hogy Dana Scully a példaképük.” 

Mi ez, ha nem egy tökéletes tartalmi ökoszisztéma? Persze kell hozzá a bivalyerős sztori (kontentről kontentre, azaz epizódról epizódra), egy-két szuperizgalmas karakter, és profi terjesztés – mégis nagyon könnyedén asszociálhatunk a jelenségről a kommunikációs szakma alapvetéseire. Bármilyen üzenetről is legyen szó, egy brand vagy egy ügy ismertté tételéről, a gondolati váltás, mely a célcsoportok fejében történik, lassú folyamat, és sok impulzusra van hozzá szükség.

A tartalmi ökoszisztéma

Röviden egy brand vagy ügy körül felépített – nem reklám-, hanem tájékoztató, edukációs, infotainment célú, a figyelmet nem vásárló, hanem kiérdemlő – tartalmak rendszereként írható le. (Itt írtunk róla bővebben: Öt állítás a tartalmi ökoszisztémáról, és egy kutya.) Mire végigsétál rajta a közönséged, tudja: rád van szüksége. Megvette a terméket vagy gondolatot, ami a kommunikációs stratégiád középpontjában áll.

Ahogy Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője is elmondta az év elején készült PARK-interjúban, a cégvezetők között is borzasztó alacsony a nők aránya, még mindig. Technológiai területen a „matekos” önbizalom, a vezetői pályán lényegében bizalom és magabiztosság hiányzik a kiegyenlítődéshez. „Adatok bizonyítják, hogy a vegyes, sokszínű csapatok jobb döntéseket hoznak!, soroltuk az interjú keretes anyagában a releváns kutatásokat, de ehhez a gondolati váltáshoz, az ősi társadalmi mintázatok átírásához még hiányzik néhány epizódnyi egy „X-akták”… De talán valahol már készül egy hasonlóan sikeres forgatókönyv!

Mert ha az üzenet: “lányok, gyertek reál-pályára!”, akkor a tartalmi ökoszisztéma az X-akták. Átmegy!

Neked mi az üzeneted?
És hogy áll össze a tartalmi ökoszisztémád?

A borítókép Mulder ügynök badge-éből, és egy AI által generált, „superwoman”-Scully-portréből készült.

Oszd meg ismerőseiddel is!

Hasonló bejegyzések

Példaképek… Példaképek??

Példaképek… Példaképek??

„Mindig légy önmagad, fejezd ki magad, higgy magadban. Ne keress sikeres példaképet, akit leutánozhatsz.” (Bruce Lee) Az inspiráció ördögi körében is volt szó a “példaképekről”. Bocs, de képtelen vagyok idézőjelek nélkül használni a szót, mert hülyeségnek tartom. A te...

bővebben
Mire elég az új pr-definició? Háromra!

Mire elég az új pr-definició? Háromra!

Három szempontból is érdekes hír, hogy új definíciót fogadott el a nemzetközi pr-szövetség (írja a Kreatív). Egyrészt úgy tűnik, még mindig mintha valami babonás tisztelet övezné a definíciókat. Mintha nem az lenne a definíció, amit a Google elsőként elénk tol, hanem...

bővebben
Az inspiráció ördögi köre – 6 jó, és 6 rossz tipp!

Az inspiráció ördögi köre – 6 jó, és 6 rossz tipp!

Honnan jön az írás? Inspirációból.* Honnan jön az inspiráció? Írásból. *És persze rengeteg tudásból, tapasztalatból, kemény információból, kulcsszó-elemzésből, kutatásból, szakértőktől, “az utcán hever”, stb… De az inspiráció olyan belső forrás, amitől tök más lesz...

bővebben