fbpx

Stratégia és kommunikáció: „AI vs. ember”, 4 menetben

2024.07.01.

stratégia és kommunikáció: ember és AI

Van, akinek még nem a szuperprofi GPT-4o a legjobb haverja (legkedvesebb munkatársa), hanem a mezítlábas verziót használja. Tapasztalhatjuk, hogy jól megír egy-egy posztot, ha jó a prompt, de még nem az igazi… Így is komoly segítséget jelent, de az olvasók azonnal kiszagolják a műanyagot, ezt biztosra vehetjük. Hányszor csuktál be ígéretesnek tűnő landinget, ahol az első sorok elolvasása után fintorogva kerestél valami hitelesebbet és könnyebben fogyaszthatót? Szerintem számtalanszor. Ha viszont szeretnél klassz tartalmakat létrehozni a ChatGPT segítségével, most 4 menetben megmutatom, hogyan javítsd fel a cikkedet, aminek az ALAPJÁT simán megírja helyetted a mesterséges intelligencia!

Első menetben bemelegítünk, csak mutatok egy korai ChatGPT-s eszmefuttatást, mert most, másfél évvel később ugyanaz a kiindulópont. Második menetben ringbe szállok a generatív AI teljesítményével: mutatok egy cikket, amit teljesen emberi erő hozott létre. Oké, számítógépet használtam hozzá, nem kézzel róttam a homokba :), de AI nélkül írtam. Harmadik menetben bemutatkozik a mesterséges intelligencia. Ugyanazt a cikket hozta létre egy egyszerű prompt alapján, mint amit én írtam, és egy az egyben másoltuk is át ide. Unalmas lesz, de megéri elolvasni, mert

  • új elemeket is tartalmaz a szöveg (!),
  • és mert közben átérezheted, mit szól a „szervezeted” a műanyaghoz.

A negyedik menetben pedig megmutatom, milyennek is képzelem azt a bizonyos „emberi érintést”, amitől az AI-generált szöveg valóban olvashatóvá, befogadhatóvá válik. Ettől lesz hiteles is! Amit csak úgy odaraknak eléd, abban nem érzed a cég törődését: ha például vásárolsz tőlük, és problémád akad ugyanúgy leráznak majd némi „gépszöveggel”, mint az első találkozáskor, a posztjukban. Vagy lehet, hogy maga a termék is totál műanyag, amit gondos kezek munkájaként árulnak…? Lássuk hát, milyen az emberi, az mesterséges, majd pedig a közös intelligencia alapján született tartalom!

1. menet: bemelegítés

Rögtön a berobbanása után, 2023 januárjában írtam egy cikket mesterséges intelligencia vs. tartalomkészítés témában: Még egy blogposzt a ChatGPT-ről? – Avagy az emberi érintés. Ráhangolódás gyanánt olvasd el, és gondolkozz el a részletes szempontokon! Addig is íme néhány kiemelt gondolat:

„Már a marketingstratégiával indul az utánozhatatlan emberi feladatok sora. (…) Értéket adj, a szolgáltatás, és az azt megelőző összes fázisban IS. Például ott, ahol először olvas rólad, és megkedvel a célcsoportod. Óhatatlanul. Lépj elő valami váratlannal, állj bele szinte vakmerően, és ha bejön, minden érintett nagyot nyer vele. 

Mindezek után jöhet az együttérzés és humor, a fantázia és inspiráció:

Kreativitásunk, amit teljes spektrumán egyetlen robot sem tud utánozni, olyan képi beszédet, metaforákat, asszociációkat teremt, amitől a befogadónak sem csak a szeméig jutnak el a legépelt karakterek, hanem akár a szívéig is a színes-szagos gondolatok.

2. menet a ringben: „ember a pályán”

Múlt héten indult itt a „stratégia és kommunikáció” sorozat, melynek első része arról szól, hogy mi van előbb, a tervezés vagy a megvalósítás… Nem teljesen egyértelmű! Viszont a cikket teljesen, 100%-ban emberi erőforrás hozta létre: saját szaktudásból és tapasztalatból merített gondolatok, és saját kezű szövegírás történt, mint az ókorban… Itt olvashatod, és ha kíváncsi vagy, mit tud ez a módszer a mesterséges intelligenciához képest, ne csak a tartalomra figyelj, hanem arra is, milyen érzések tapasztalsz közben!

3. menet a ringben: „AI a pályán”

Megkértem a ChatGPT-t, hogy írjon egy blogposztot ugyanebben a témában. Aránylag részletes, de 1-2 perc alatt összedobható promptot kapott, és egy aránylag használható szöveget köpött ki szintén 1 perc alatt. Hozzá se nyúltam, átfutottam, rendben találtam, és átmásoltam ide, mert ez most itt az AI munkája, összehasonlíthatod az emberi munkával készült poszt hangulatával is.

(Fontos kiegészítés: az üzleti stratégia alapvető elemei egy olyan hozzáadott érték, amit az én posztomban nem találtál meg így kifejtve, ha beletettem volna, picit máshogy állítottam volna össze.)

A stratégiakészítés jelentősége a B2B kommunikációs tervezésben

A B2B (Business-to-Business) szektorban a kommunikációs tervezés, különösen a content design, kulcsszerepet játszik az üzleti célok elérésében és a célközönség megszólításában. A hatékony tartalommarketing-stratégia kidolgozása azonban mindig a vállalkozás átfogó üzleti stratégiájából indul ki. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogyan előzi meg a stratégiakészítés a kommunikációs tervezést, és miért elengedhetetlen a sikerhez.

Az üzleti stratégia alapvető elemei

Az üzleti stratégia az a keretrendszer, amely meghatározza a vállalkozás hosszú távú céljait és az ezek eléréséhez szükséges lépéseket. Az üzleti stratégia főbb elemei:

  1. Piaci helyzet és versenytárs elemzés: Megértjük, hol helyezkedik el a vállalkozás a piacon, kik a fő versenytársak, és milyen trendek befolyásolják az iparágat.
  2. Célok és célkitűzések: Pontosan meghatározzuk, mit szeretnénk elérni rövid és hosszú távon.
  3. Célcsoportok meghatározása: Kiderítjük, kik a potenciális ügyfelek, milyen igényeik vannak, és hogyan érhetjük el őket a leghatékonyabban.
  4. Erőforrások és kapacitások felmérése: Felmérjük, milyen erőforrások állnak rendelkezésre a célok eléréséhez, legyen szó pénzügyi, emberi vagy technológiai erőforrásokról.

Hogyan kapcsolódik a stratégia a kommunikációs tervezéshez?

A kommunikációs tervezés, különösen a content design, az üzleti stratégia kiterjesztése. Ahhoz, hogy a tartalommarketing-stratégia hatékony legyen, szorosan illeszkednie kell az üzleti célokhoz és az előzőleg meghatározott piaci helyzethez.

1. Üzleti célok szolgálata

A tartalommarketing-stratégia célja, hogy támogassa az üzleti célokat. Ha például egy vállalkozás növelni szeretné piaci részesedését egy adott szegmensben, a tartalomnak ezt kell tükröznie. Az ilyen célorientált tartalom segíthet új ügyfelek megszerzésében, meglévő ügyfelek megtartásában és a márka ismertségének növelésében.

2. Értékteremtés a célközönség számára

Az üzleti célok mellett a tartalomnak értéket kell adnia a célközönség számára is. Ez azt jelenti, hogy a tartalomnak relevánsnak, informatívnak és hasznosnak kell lennie a potenciális ügyfelek számára. Az értékteremtés lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy hitelesen kommunikáljon, és hosszú távú kapcsolatokat építsen ki a célközönséggel.

3. Releváns üzenetek megfogalmazása

A jól megtervezett üzleti stratégia segít abban, hogy pontosan megértsük, milyen üzeneteket kell közvetítenünk a célközönség felé. Ez alapján készíthetünk tartalmat, amely valóban megszólítja a potenciális ügyfeleket, és hatékonyan közvetíti a vállalkozás értékeit és megoldásait.

A tartalommarketing-stratégia lépései

A stratégiakészítés és a kommunikációs tervezés integrálása érdekében a következő lépéseket érdemes követni:

  1. Célok meghatározása: Az üzleti célok alapján pontosan meghatározzuk, mit szeretnénk elérni a tartalommarketinggel.
  2. Célcsoport kutatása: Mélyrehatóan megismerjük a célcsoport igényeit, preferenciáit és viselkedését.
  3. Tartalomtervezés: Olyan tartalmakat tervezünk, amelyek összhangban vannak az üzleti célokkal és értéket adnak a célközönségnek.
  4. Tartalomkészítés és -terjesztés: A tartalmak elkészítése és megfelelő csatornákon történő terjesztése.
  5. Eredmények mérése és elemzése: Folyamatosan mérjük és elemezzük a tartalommarketing eredményeit, és szükség esetén finomítjuk a stratégiát.

Összegzés

A B2B kommunikációs tervezés sikere nagymértékben függ az üzleti stratégia alapos kidolgozásától. Az üzleti célok és a célközönség igényeinek alapos megértése nélkül a tartalommarketing-stratégia nem tud hatékonyan működni. A stratégiakészítés elősegíti, hogy a kommunikáció valóban értéket teremtsen, és hosszú távú üzleti sikert eredményezzen.

4. menet: „AI és az emberi érintés”

Hmm, nem rossz, ChatGPT, egyáltalán nem rossz! 🙂 De azért az az „emberi érintés”, amiről az első menetben szó volt, nagyon is ráfér. Mi lenne, ha kicsit feljavítanánk, árnyalnánk, vinnénk bele némi érzelmet, némi könnyedséget, némi „humanoid bájt”? Következzen hát a mesterséges intelligencia által írt szöveg „emberesítve”:

Stratégia? Kell, ha B2B kommunikációt tervezel – de miért?

A business-to-business ugyanúgy embertől-emberhez szól, mint a végfelhasználót célzó fogyasztói kommunikáció. A célközönség tagjainak szívéig kell eljutnod, amikor megszólítod őket. Ott, B2C-ben a szív saját pénztárcát vezérel… Lehet a módszertan content design B2B-ben is, de akinek a szívéig elértél, biztos, hogy másképp kezeli majd a büdzsét, ami rá van bízva… Hatékony akarsz lenni, ugye? Akkor a tartalommarketing-stratégia a vállalkozásod átfogó üzleti stratégiájából induljon ki, és tudd, kihez beszélsz, és miért. Alább mutatjuk, hogyan előzi meg a stratégiakészítés a kommunikációs tervezést, és miért elengedhetetlen a sikerhez.

Üzleti stratégia: miből is áll össze?

Az üzleti stratégia egy keretrendszer. Ez határozza meg a vállalkozásod hosszú távú céljait, és a lépéseket is, melyek elvezetnek hozzá. Íme a legfőbb elemek, kiemelve sok más közül:

  1. Piaci helyzet és versenytárs elemzés: Hol helyezkedik el a vállalkozás a piacon? Kik a fő versenytársak? Milyen trendek befolyásolják az iparágat?
  2. Célok és célkitűzések: Mit szeretnénk elérni pontosan rövid és hosszú távon?
  3. Célcsoportok meghatározása: Kik a potenciális ügyfelek? Milyen igényeik vannak, és hogyan érhetjük el őket a leghatékonyabban?
  4. Erőforrások és kapacitások felmérése: Milyen (pénzügyi, emberi, technológiai) erőforrások állnak rendelkezésre a célok eléréséhez?

Akkor most jöhet a kommunikációs tervezés!

A kommunikációs tervre gondolhatsz úgy is, mint az üzleti stratégia kiterjesztésére. Ahhoz, hogy a content design módszertanával összerakott tartalommarketing-stratégia hatékony legyen, illeszkednie kell az üzleti célokhoz és persze minden más üzleti elemhez, például a piaci helyzethez.

1. Üzleti célok

A tartalommarketing-stratégia egyik legfontosabb célja, hogy támogassa az üzleti célokat. Ha például a céged piaci részesedést szeretne növelni adott szegmensben, ezt tükrözze a tartalom is! Legyen a tartalom célorientált, hogy segítsen új ügyfeleket szerezni, a meglévőket megtartani, és persze a márka ismertségét is növelni.

2. Értékteremtés a célközönségnek

Erről az apróságról felejtkeznek el a legtöbben a B2B kommunikációban! Az üzleti célok mellett a tartalomnak a célközönség érdekeit is szolgálnia kell. Legyen tehát számára releváns, informatív és hasznos a potenciális ügyfelek számára. Ha egy vállalkozás így kommunikál, több eséllyel lesz hiteles a piacon, és így építhet hosszú távon jó kapcsolatokat a célközönséggel, leendő vevőkkel.

3. Releváns üzenetek megfogalmazása

Csak a jól tervezett üzleti stratégia segít abban, hogy pontosan lássuk, milyen üzeneteket kell közvetítenünk a célközönség felé. Tartalmaink így fogják valóban megszólítani a potenciális ügyfeleket, és hatékonyan átadni a vállalkozás értékeit, emellett pedig bemutatni megoldásait.

Tartalommarketing-stratégia: a tervezés lépései

Ha már van stratégiád, a kommunikációt így tervezd és integráld:

  1. Célok: Mit szeretnénk elérni a tartalommarketinggel? Az üzleti célok mutatnak irányt!
  2. Célcsoport: Kutatással ismerjük meg mélyrehatóan a célcsoport szokásait, igényeit!
  3. Tartalomtervezés: Készülő tartalmaink legyenek összhangban az üzleti célokkal IS, és adjanak értéket a célközönségnek IS! Ezzel már önmagában a versenytársaid 80%-a előtt jársz!
  4. Tartalomkészítés és -terjesztés: Válassz a tartalmaidhoz megfelelő terjesztési csatornákat!
  5. Eredmények mérése és elemzése: Folyamatosan mérjük és elemezzük a tartalommarketing eredményeit, és szükség esetén menjünk vissza egészen a stratégiáig, ha finomításra van szükség!

Alapos, figyelmes megértés és tervezés a siker kulcsa

A kommunikációs tervezés B2B-ben is akkor sikeres, ha az üzleti stratégiát nagyon alaposan dolgoztad ki. Amíg nem érted pontosan a saját üzleti céljaidat, ÉS a közönséged igényeid, a tartalommarketinged sajnos nem lesz hatékony. Ha viszont a kommunikációd – kölcsönösen, valóban – értéket teremt, jóval nagyobb esélyt teremtettél magadnak a hosszú távú sikerre.

Olvashatóbb valamennyivel? Élvezetesebb? Kifejezőbb? Az biztos, hogy picivel több munka, mint a copy-paste, néhánnyal több karakter (kb. 5% az eltérés), de fogadom, látszik rajta a törődés. Amit vevőként a cégtől is elvársz, aki meg szeretne téged szólítani.

És most tiéd a pálya: kommentben várom nagyon kíváncsian a véleményedet, találtál különbséget a két verzió között? Szerinted megéri a tupírozás…?

Szeretnéd, ha a te tartalmaid is megkapják azt a bizonyos emberi érintést, akár már a tervezéstől? Beszélgessünk!

Oszd meg ismerőseiddel is!

Hasonló bejegyzések

Példaképek… Példaképek??

Példaképek… Példaképek??

„Mindig légy önmagad, fejezd ki magad, higgy magadban. Ne keress sikeres példaképet, akit leutánozhatsz.” (Bruce Lee) Az inspiráció ördögi körében is volt szó a “példaképekről”. Bocs, de képtelen vagyok idézőjelek nélkül használni a szót, mert hülyeségnek tartom. A te...

bővebben
Mire elég az új pr-definició? Háromra!

Mire elég az új pr-definició? Háromra!

Három szempontból is érdekes hír, hogy új definíciót fogadott el a nemzetközi pr-szövetség (írja a Kreatív). Egyrészt úgy tűnik, még mindig mintha valami babonás tisztelet övezné a definíciókat. Mintha nem az lenne a definíció, amit a Google elsőként elénk tol, hanem...

bővebben
Az inspiráció ördögi köre – 6 jó, és 6 rossz tipp!

Az inspiráció ördögi köre – 6 jó, és 6 rossz tipp!

Honnan jön az írás? Inspirációból.* Honnan jön az inspiráció? Írásból. *És persze rengeteg tudásból, tapasztalatból, kemény információból, kulcsszó-elemzésből, kutatásból, szakértőktől, “az utcán hever”, stb… De az inspiráció olyan belső forrás, amitől tök más lesz...

bővebben