Szeretnék megjelenni a közösségi médiában, és még többet eladni a termékemből. Szeretnék posztolni a LinkedIn-en és még profibb szakemberként megjelenni a célcsoportom előtt. Szeretnék üzleti LinkedIn oldalt és relevánsabb megrendelőket! Oké, egyáltalán nem rosszak a (rész)célok. De lenne néhány kérdésem, mielőtt belevágunk. Készítettél már üzleti stratégiát? Megvan, mi a víziód? Ki a célcsoportod? Mik a megkülönböztető értékeid? Kik az elégedett, visszatérő, a leendő, potenciális vásárlóid, és főként: mi van a fejükben, mielőtt a tartalmaiddal találkoztak volna?
Ezeken a kérdéseken aztán mélyen elgondolkodnak a beszélgetőpartnerek. Rendre kiderül: nem tiszta a termék, nem ismert a user journey, esetleg nem közösek az alapítói szándékok, nincs konszenzus, nem pontosak a célszámok…
Összeszámoltam: az utóbbi egy év során 7 (azaz hét!) olyan megkeresés érkezett, ahol a kedves megbízó kommunikációt szeretett volna fejleszteni, mielőtt az üzleti stratégiáját pontosan meg tudta volna határozni. Hétből 4 ilyen kérdés pedig az utóbbi 3 hónap során futott be, ezért tűnt fel a mintázat: itt mindenki a „reverse engineering” híve? Hátrafelé tekingetve, visszafelé szeretnének következtetéseket levonni a saját szándékaikra? Mintha abból tippelnék utólag a mondanivalómra, hogy mi esett ki a számon beszélgetés közben. IGEN, az élőszó valóban gyakran így működik. Főleg egy ellazult baráti beszélgetés során: visz a flow, egymás szavába vágva-ötletelve ismerjük meg saját gondolatainkat is – voltaképp ezért beszélgetünk a legkedvesebb embereinkkel. De amikor üzleti kommunikációról van szó, komolyabb a tét és hosszabb távon kell egységes üzenetrendszert képviselnünk, munkatársainkkal együtt, más a helyzet.
Ráadásul nehezebb észrevenni a hibát, mert a közönségünk egyszerűen elpártol tőlünk, ha hülyeséget beszélünk, vagy csak üresen fecsegünk. Magánbeszélgetésben elég annyi, hogy „haverina, biztos vagy te ebben?„, vagy „fejtsd ki lécci, asszem még nem tudod, mit is akartál mondani„. Ha tudsz javítani a gondolatmeneten és annak kifejezésén, gond nélkül helyesbíthetsz a hűvös limonádé mellett. Az internet népe (pláne amikor a potenciális vevőidből áll) sokkal nehezebben felejt. Inkább lelép.
„De ki olyan csacska, hogy előbb kommunikálna, csak aztán tervezné a stratégiát?”
Nem csacska! Maximum lát olyan márkákat, személyes brand-eket, ahol a kommunikáció szépen és egységesen kidolgozott, ebből gondolja, pikk-pakk, összehozzuk mi is, elég megkérdezni: miről írjak. Természetesen nincs bírálat a szavaimban. Akik content design végett kerestek meg, és visszakérdeztem, mi a helyzet a cég üzleti céljaival, szinte kivétel nélkül nyitottak voltak azokon is elgondolkozni előbb. Vagy együtt tettük ezt meg, vagy ajánlottam nekik kifejezetten üzleti stratégiára specializálódó szakembert, profi csapatot, és már javában zajlik a tervezés.
A teljesség igénye nélkül: fordult hozzám szervezetfejlesztő gárda, szoftverfejlesztő csapat, frissen végzett coach, fenntarthatósággal foglalkozó, sőt fejvadász cég vezetője is azzal a kérdéssel, hogy mit-hogyan kommunikáljon. Amikor megkérdeztem, van-e üzleti terve és jellemzően aszerint működik-e a cég, vagy hümmögött, vagy kiderült, az elképzelések csak a fejében léteznek. Esetleg totál elavult a terv, amit valamikor egyszer a fióknak írt. Az is előfordult, ugyanebben a merítésben, hogy az alapító-vezető aktívan foglalkozott a cég stratégiájával, de a millió „ötlet”, irány közül, amerre haladhatott, nem választott ki egy nagyon pontosat, amihez aztán eszközöket is rendelt volna – hogy aztán azokkal valóban célba érjen.
Mi is az az üzleti stratégia?
Ahogy a Karson Consulting alapító-tanácsadója, Hűvös Ágnes írja, „a stratégia – persze végletesen leegyszerűsítve – a vállalkozás működésének hogyanja.” Azért érdemes elolvasnod éppen ezt az erről szóló részletes cikket, mert
- gyakran ajánlom őket is, amikor valahol még hiányzik az üzleti tervezés kezdeti szakasza,
- ha pedig nem őket, akkor a híres BMC-t, a cikk pedig a Business Modell Canvas használatát kicsit árnyalja, hiszen ez is olyan, mint a láncfűrész: „lehet vele fát vágni lendületből, de ha tudod, hol és hogyan kapcsold be, az eredmény sokkal jobb lesz” – ígéri Ágnes.
Olvasd el a teljes cikket: Stratégia, üzleti modell és más értelmetlen szavak…
Az üzleti stratégián belül pedig rögtön megjelenik a marketing, mint részstratégia (erről itt olvass content design posztot: Stratégia: mumus vagy barát), onnan pedig már tényleg csak egy ugrás a tartalommarketing és a content design Ha pedig már a kontent tervezésénél tartasz, ezekre az alapfogalmakra lesz szükséged: Content design, tartalomstratégia, kontent marketing: kisszótár nagyokosoknak.
Utóirat: mi volt tehát hamarabb, a tyúk vagy a tojás?
A tyúk-vagy-tojás kérdésre adható legfrappánsabb válasz: a fürge gyík, aki már akkor tojással szaporodott, amikor a házi tyúk még huncut gondolat sem volt. Valóban (ahogy a dínók is tojtak, mégse voltak tyúkok), mialatt építgeted a céged, akár még csak az első bizonytalan lépéseket teszed a piacodon, már érdemes kommunikálni. Ahogy a saját intuíciódból „kiesik”. Később bőven ráérsz az így gyűjtött tapasztalatok alapján (is!) „stratégiázni”. Fürge gyíkként haladj a fény felé, feküdj ki kényelmesen a meleg kőre, ahogy a hideg véred diktálja… De amint már tétje van, ha komolyan gondolod, ha hosszú távra tervezel, ha valós üzleti célok szolgálatába állítasz profi kommunikációt, akkor tartsd a sorrendet. Legyen üzleti stratégiád, aztán
vegyük fel a kapcsolatot, és jöhet a content design! 🙂
Érdekel a téma? Olvass a stratégiai kommunikáció következő logikus lépéséről(és ismerj meg 4+1 klassz arcot / csapatot), a megfelelő szakemberek behívásáról: Stratégia, kommunikáció – és kollaboráció!
