Szuper kérdést kaptam egy content design workshop után: „értem a keretrendszert, megvannak a perszónák, tök jók a témák, amiket összeötleteltünk nekik:
de hogyan lesznek ebből tartalmak?”
Ezen a workshopon lényegében egy szimulációt végeztünk: eljátszottunk egy tervezési folyamatot, a teljes tartalmi ökoszisztéma egyetlen vékony kis ösvényének felrajzolását, ami alapján a résztvevők a teljes rendszert kialakíthatják. Ez nagyobb munka, hosszú idő, sok kísérletezés, tartalomkészítés, -publikálás, -mérés. De miután megvan az elméleti háttér és az eljárás, a „maradékot” már sokkal egyszerűbb (és nem mellesleg élvezetesebb) feladat kitalálni, mint tapogatózni random ötletek között, legyenek azok sokan vagy kevesen.
Tehát: ha látjuk akár csak egyetlen perszónánk útvonalát, és el tudjuk képzelni, melyik fázisban mire lehet kíváncsi a szolgáltatásunkkal, területünkkel, ügyünkkel kapcsolatban, „már csak” tartalomnaptárba kell rendezni a számára kitalált témákat:
- milyen terjedelmű tartalom jön ki egy-egy frissen kitalált témából?
- hogyan építjük fel (pl. egy egész tanulmány lesz belőle?) és daraboljuk (készülhet belőle social sorozat?, LinkedIn Carousel) a kontenteket?
- milyen felületre lehet elsősorban optimalizálni (ahonnan aztán továbbvihetjük a többire), cikk, rövid videó, podcast is készüljön belőle?
- kiket vonunk be esetleg partnerként (vendégszerző, interjúalany, stb.) az egyes tartalmakhoz?
- milyen időzítéssel készítjük és publikáljuk ezeket?
- ki írja meg (illusztrálja, forgatja le vagy fel) ki hagyja jóvá, ki publikálja, és ki kezeli a közönség kérdéseit-válaszait, ha elindul róla a beszélgetés…?
A kontent kalendár, avagy szerkesztőségi vagy tartalomnaptár elég sok dimenziót szeretne láttatni: időzítést, felületeket, témákat, felelősöket (ha csapatban, nem egyedül dolgozol), és így tovább. Az, hogy ez a „bibliáddá” váljon, hosszú út, de legyen egy hely, ahova ötlettől eredményig rögzítheted a tartalmi ökoszisztémád minden születendő és megjelent darabkáját!
Az ötletet pedig (mivel mostantól már nem random, hanem nagyon is stratégiai módon), fognak jönni, talán még dúsabban is, mint amikor csak hozzávetőleg lődözted a célcsoportokat.
Hogy néz ki a kontent kalendár?
Bocs, ez most cinikusan fog hangzani, de úgy, ahogy te szeretnéd. Nem gúnyolódom, tényleg. Láttam már Trellóban, Google Sheet-ben, ClickUp-ban, Monday.com-ban szuperjól működő tartalomnaptárakat (élőben, gyakorlatban), és ugyanezeken a felületeken hamvába holt kísérleteket is. Ha gondozod (tehát végigkíséred benne a tartalmaidat), működik, ha elhanyagolod, nem segíti a munkádat. Igaz ez minden digitális segédeszközre, amúgy. Implementálni és valóban hasznát venni akkor tudod, ha látod a célját, tudod, mit szeretnél elérni vele, és persze bátran bepiszkítod a kezedet. Kicsit hasonlít ez egy kertre (vagy Miyawaki erdőre*) is, nem igaz…? 😉
Stratégiában, tématervezésben vagy kalendár-ültetésben segíthetek neked? Beszéljünk!
*És mi az a Miyawaki erdő?
Akira Miyawaki japán botanikus volt, aki megalkotta az erdők városi változatait: „A nagy és tökéletes rendszerben élő erdőket, kicsi de szinte ugyanazon elvek mentén működő városi változatban. A kiváló botanikus és növényökológus nevéhez csak Japánban több mint ezerháromszáz minierdő kötődik.” (Forrás: 10 millió Fa, Zsolnai Balázs)
Magyarországon is gombamód szaporodnak a Miyawaki erdők: csak a 10 millió Fa csak idén tavasszal jó tucatot létrehozott belőlük. (Múlt hétvégén egy XIII. kerületi Miyawaki ültetésen magam is részt vettem (Facebook-albumot itt nézz). Konkrétan isteni élmény: a teremtés csodáját éli át, aki ültet. 🙂 Lesznek még ültetések, csatlakozz hozzájuk te is!
(Fotó: 10 millió Fa hírlevél, amire itt iratkozhatsz fel te is.
Diszklémer: Kommunikációs területen is, nemcsak ültetéseken dolgozom együtt a csapattal, erről Felajánlások alatt írtam bővebben.)
